Geopolitika

2018. 06. 07.

Az Egyesült Államok elkötelezett az Iránnal szembeni nyomásgyakorlás mellett



Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem lehet megmenteni az Iránnal 2015-ben kötött atomalkut. Ennek az lett volna a lényege, hogy a gazdasági engedményekért cserébe Irán felhagy a nukleáris fegyverkezési programjával. Donald Trump május elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból. A többi nagyhatalom hiába próbálja fenntartani a megegyezést, Irán most mégis újrakezdheti az urándúsítást. Az amerikai külügyminisztérium képviselője Budapesten is próbálta elmagyarázni a döntésük hátterét.

Andrew L. Peek, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára az M1-nek adott exkluzív interjút. Elmondta: az Egyesült Államok egy magas rangú tárcaközi küldöttségével érkezett Budapestre, tolmácsolva Mike Pompeo külügyminiszter üzenetét az európai partnerek felé. Hozzátette: szeretnék ismertetni Washington álláspontját az Irán jelentette fenyegetettségről, valamint szeretnék felvázolni a külügyminisztérium által körvonalazott új Irán-stratégiát az európai partnerek számára.

Andrew L. Peek magas rangú magyar kormánytisztviselőkkel is találkozik, hogy ismertesse és elmagyarázza országa új Irán-stratégiáját, és támogatásukat kérje. Hozzátette: nem utolsósorban azért is jött, hogy hozzájáruljon a nagyszerű és hosszú múltra visszatekintő amerikai–magyar kapcsolatok táplálásához.

A legszigorúbb szankciókat hirdették Iránnal szemben

Miután 2016-ban feloldották a nemzetközi szankciókat Irán ellen, az Európai Unió vált a közel-keleti ország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnerévé. Tavaly az európai országok több mint tízmilliárd euró értékben exportáltak árukat Iránba, a magyar export meghaladta a húszmillió eurót. Az amerikai külügyminiszter azonban a múlt hónapban a valaha volt legszigorúbb szankciókat hirdette meg Iránnal szemben, a Fehér Ház pedig engedelmességre szólította fel az európai vállalatokat, egy kereskedelmi háború veszélyével fenyegetve a szövetségeseket.

A szankciók kapcsán a helyettes államtitkár elmondta: az iráni atomalkuval kapcsolatos legnagyobb félelmük az volt, hogy az Iránba áramló tőkét a perzsa állam arra használta fel, hogy külföldi befolyását erősítse például Szíriában, rakétákkal lássa el a húszikat Jemenben, valamint a Hamászt és már terrorszervezeteket támogasson.

A beáramló tőkének túl nagy hányadát fordította az ilyen jellegű tevékenységekre, ami így hozzájárult a Közel-Kelet erőegyensúlyának felborításához – fogalmazott Andrew L. Peek.

Hozzátette: nem akarnak ártani a magyar gazdaságnak. Céljuk az, hogy a magyar kormánnyal együttműködve képesek legyenek felhívni a figyelmet az Irán jelentette fenyegetettség komolyságára, ami véleményük szerint annyira jelentős, hogy felül kell írnia az eddig tanúsított magatartásukat. Végső soron ehhez szeretnék elnyerni Budapest támogatását – hangsúlyozta.

Elkötelezettek az Iránnal szembeni nyomásgyakorlás mellett

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn találkozott Angela Merkel német kancellárral. Bár abban egyetértettek, hogy Irán veszélyt jelent Izrael biztonságára, a kancellár szerint Európa más eszközökkel kívánja ezt a problémát kezelni, mint az Egyesült Államok.

A helyettes államtitkár, arra a kérdésre, hogy Washington mit lépne abban az esetben, ha Európa, Oroszország és Kína képes lenne megteremteni az iráni atomalkut és az európai–iráni kereskedelmi kapcsolatokat, azt válaszolta: elkötelezettek az Iránnal szembeni maximális nyomásgyakorlás és gazdasági szankciók mellett.

Az izraeliek legtöbb aggodalmát osztják, melyre Netanjahu miniszterelnök felhívta a figyelmet. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban szoros és rendszeres párbeszédet építettek ki az elmúlt öt hónap során európai partnereikkel, köztük Berlinnel is – fogalmazott Andrew L. Peek. Az iráni fenyegetés derűs oldalának nevezte azt, hogy Irán eredendően és olyannyira elfogultan viselkedik, feszegeti mozgásterének határait – például a terrorizmus támogatásával –, hogy nem hagy más választást Amerika és partnereik számára, mint, hogy egy táborban sorakozzanak fel – tette hozzá.

A helyettes államtitkár szerint az iráni magatartásban benne van egyfajta kényszerítő hatás. Bízik benne, hogy az Egyesült Államok összes barátjával képesek lesznek szorosan együttműködni ebben a kérdésben, beleértve Berlint is.

Miután az Egyesült Államok kilépett az iráni atomalkuból, Teherán bejelentette, hogyha Európa képtelen megmenteni az egyezményt, újraindítja atomprogramját. Ennek kapcsán Andrew L. Peek elmondta: véleményük szerint az iráni atomalku képtelen volt érvényre juttatni az atomsorompó-egyezményben és más nemzetközi megállapodásokban foglalt célkitűzéseket. Már számtalanszor részleteiben kifejtette Amerika az ezzel kapcsolatos aggodalmait, például az egyezmény megszüntetési záradékával kapcsolatban, amelyek tíz-tizenöt év múlva lejárnak. Ilyen még például a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség politikai felhatalmazásának hiánya, ami ezáltal nem keresheti fel az iráni hadsereg támaszpontjait – hangsúlyozta Andrew L. Peek.

Elmondta: az atomalku továbbá nem rendelkezett Irán interkontinentális ballisztikus rakétaarzenáljának korlátozásáról. Még nem volt olyan ország, amely ne fejlesztett volna ki interkontinentális ballisztikus rakétákat anélkül, hogy nukleáris fegyvereket is előállított volna. Amerika e három kifogásának tükrében az atomalku képtelen garantálni a nukleáris lefegyverzés céljait, olyan célokat, amelyeket partnereikkel közösen tűztek ki. Ezt egyébként csupán a második legfontosabb csapásiránynak nevezte Andrew L. Peek az atomalkuval kapcsolatos aggodalmaiknak. A legnagyobb baj az, hogy lehetőséget teremtettek Iránnak arra, hogy beavatkozzon a Közel-Keleten – fogalmazott Andrew L. Peek, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára az M1-nek adott interjúban.

Európai-amerikai ellentétek Irán miatt

Kis-Benedek József szerint a legújabb fejlemények arra engednek következtetni, hogy Irán miatt egy gazdasági háború kezd kibontakozni Brüsszel és Washington között.

Sok meccset kell még lejátszani az iráni atomalku megmentéséért, lényegében egy új megállapodást kellene összehoznia a nagyhatalmaknak, ugyanis a jelenlegi egyezmény sok, időközben felmerült feszültséggócot nem érintetett – fogalmazott egyértelműen az atomalku jövőjével kapcsolatban az M1 szerdai műsorában a szakértő.

Azt el kell viszont ismerni, hogy Iránnal vannak problémák, és mielőtt nukleáris fegyverkezési verseny kezdődne a Közel-Keleten, rendezni kell a helyzetet. Azzal kapcsolatban, hogy most az iráni urándúsítás kapcsán megjelent hírekből mi az igaz, úgy fogalmazott Kis-Benedek József, a pillanatnyi érdek fog dönteni Teheránban azzal kapcsolatban, hogy katonai vagy a gazdasági érdek mentén fognak dönteni.

Irán egyébként már most is képes katonailag arra, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, ezzel pedig a világ kőolaj-exportjának jó nagy részét megfognák. Éppen ezért tárgyal annyit az EU, mert a kontinensen úgy hiszik, polgári fejlesztésekkel ellensúlyozni az amerikai szankciókat – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint gazdasági háború kezd kibontakozni az atlanti szövetségen belül, főleg miután kiderült, bizonyos európai cégek büntetést kaphatnak azért, mert betartják az amerikai szankciókat Teheránnal szemben.

Hirado.hu

, , , , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com