Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Törökországot
2014. 12. 30.
Az országban nem biztosítottak a vallási és etnikai kisebbségeknek a jogai.
Törökország az elmúlt évszázadban sokszor embertelen módon bánt a vallási és etnikai kisebbségekkel. A mészárlások és népirtások főleg a keresztény etnikai kisebbségeket(örmény, görög, asszír, syrian, káld) érintett, de a muszlim kurdok és arabok se remélhettek jobb bánásmódon a törököktől.
Az ország hivatalos adatai szerint a társadalom 99% homogén tehát nem ismer el egyetlen kisebbségek sem. Pedig akad bőven, vannak kisebb pár százezres közösségek, de milliós lélekszámú vallási kisebbségek is léteznek, bár ezekről még török társadalom nagy része sem tud a létezésükről,mivel hivatalosan nem is léteznek.
Az ország legnagyobb kisebbsége a török alaviták, más néven alhaviták. Származásuk eléggé összetett a térség összes népei keveredtek a közösségen belül, de a legtöbben kurdok felé húznak. A vallásuk az iszlám síita ághoz köthető, hasonló a Szíriában élő alavitákhoz, mégis külön egyházzal rendelkeznek.
Lélekszámuk jelentős, becslések szerint 17-20 millióra tehető, vagyis az ország lakosságának a 20-25%-a tartja magát alavitának. Ennek ellenére nem gyakorolhatják vallásukat nem építhetnek maguknak egyházi ingatlanokat, élhetik meg mindennapjaikban a kultúrájukat.
Az állam évente 5-6 milliárd dollárt költ iszlám mecsetek építésére, és mi alaviták mint kapunk semmit.-monda A’az Al-Din Dogan az alavita emberjogi harcos a France 24 csatornának.
Dogan keresetet indított a török állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságánál, mert Ankara nem tartja be az alapvető emberi jogokat a kisebbségekkel szemben. Négy év jogi harc után a bíróság helyt adott Dogan perelésének és kötelezte Törökországot, hogy a következő fél évben teljesítse a nemzetközi egyezményeknek és elvárásoknak megfelelő emberi jogok biztosítását a Közép-Kelet Törökországban élő alavitáknak.