Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Palesztina

2018. 11. 24.

Az izraeli bíróság jóváhagyta 700 palesztin lakos kilakoltatását Kelet-Jeruzsálemben

2018. 11. 24.

Az egyik izraeli bíróság elrendelte 700 palesztin lakos kilakoltatását Kelet-Jeruzsálemben. Azonban több bíró is elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bíróságok sok esetben a nélkül lakoltatják ki a palesztin lakosokat, hogy őket tájékoztatták volna a döntésről. A kilakoltatott őslakos palesztinok földjeit és házait pedig azonnal cionista telepesek foglalják el.

Az Ateret Cohanim nevű szélsőséges cionista szervezet azonban továbbra is sürgeti a bírósági eljárásokat a palesztin lakosok saját földjükről történő elűzése céljából. Az ügyet megvizsgáló izraeli legfelsőbb bíróság szerint kétségek merültek fel a föld megszerzésének körülményeivel kapcsolatban, ám lehetővé tette, hogy a palesztin lakosok tovább folytassák a jogi procedúrát a földjeik visszaszerzése céljából.

A jeruzsálemi kerületi bíróság és a cionista telepes szervezetek szerint azonban Kelet-Jeruzsálem Silwan negyede 1938-ig jemeni zsidókhoz tartozott és még 1899-ben, amikor a térség az oszmán Birodalomhoz tartozott, az állam a területet a zsidóknak adta. Az Ateret Cohanim nevű szervezet ezért még 2001-ben pert indított a terület megszerzéséért. A helyi lakosok és jogi képviselőik szerint azonban az Oszmán állam csupán a vitatott területen található épületek használati jogát adta át az akkor még kisebbségben lévő zsidóknak és nem az ottani területek és földek tulajdonjogát.

A cionista zsidó telepes szervezetek évtizedek óta azon dolgoznak, hogy Kelet-Jeruzsálemet zsidó lakosokkal telepítsék be és ezért mindent elkövetnek az ottani földterületek és ingatlanok megszerzéséért. Általában vételi ajánlatot tesznek, majd pedig megpróbálják elperelni a palesztin tulajdonosoktól. Sokszor az izraeli bírák egy része is értetlenül áll az oszmán jogszabályok előtt, hiszen nehéz megállapítani, hogy több mint 100 évvel ezelőtt hogyan és milyen alapon hozott döntéseket az akkori államigazgatás. És sok esetben a 19. század végén épült és használatba adott épületek már nem is léteznek.

A kilakoltatott palesztinok jogi képviselői azt is kifogásolják, hogy házaik egyből a cionista szervezetek tulajdonába kerülnek, és a kilakoltatásról még meg se érkezett a hivatalos tájékoztatás.

Orientalista.hu – Al-Isfahani

Megosztom:

, , , , , , , ,




Back to Top ↑