Bejrúti robbanás: ingatlanfejlesztőktől féltik a megrongálódott történelmi épületeket
2020. 08. 15.
A libanoni fővárosban 601 történelmi épület rongálódott meg az augusztus 4-i hatalmas robbanásban, közülük 70 összedőlhet azonnali állagmegóvás nélkül. Az épített örökségért aggódók attól félnek, hogy ingatlanfejlesztők olcsón megszerzik a régi épületeket, lebontják, és helyükön modern házakat emelnek.
A kulturális és mezőgazdasági miniszter, Abbasz Murtada felszólította az ingatlanfejlesztőket, hogy ne vegyék meg a kulturális örökség részét képező épületeket, és ne építsenek a telkeken modern ingatlanokat
A miniszter a város és kultúrája történetének megóvására buzdította a bejrútiakat szerdán, és azt ígérte, hogy mindent meg fognak tenni a bejrúti hagyományos építészetet képviselő épületek megőrzése érdekében.
A Bejrút bulinegyedének számító Gemmayze és a Mar Mikhael városrészekben lévő, többségében hagyományos épület jó része részben vagy egészében elpusztult.
Bejrútban az a szóbeszéd járja, hogy a kikötőben történt múlt heti robbanás gyakorlatilag a kegyelemdöfés volt a hagyományos építészeti megoldásokat őrző – a Bejrútra jellemző, három boltíves ablakokkal díszített – történelmi épületek jelentős része számára.
Egy XVIII. századi palotában, amit a vagyonos Sursock család építtetett, Libanonnál idősebb régiségek vesztek oda a robbanásban. A márvány oszlopsorral díszített nemesi rezidencia ajtajai kiszakadtak a helyükről, a több mint 200 éves színes üvegablakok szilánkokra törtek.
A robbanás a szomszédos Sursock Múzeumot, a modern és kortárs művészet egy lenyűgöző gyűjteményét őrző kulturális központot sem kímélte.
A mindössze néhány hónappal ezelőtt még egy egyedülálló Picasso-kiállításnak otthont adó épület udvarán zacskókban állnak a törmelékek, a híres festett üvegablakok helyén lyukak tátonganak.
Az 1912-ben épült palotát csaknem 50 évvel később alakították múzeummá, tulajdonosa, a műgyűjtő Nicholas Sursock akaratának megfelelően.
Az intézmény szóvivője szerint a robbanásban 20-30 műtárgy sérült meg, döntően az üvegszilánkok miatt. Köztük van a gyűjtemény egyik központi darabja, a műgyűjtő portréja, amelyet Kees van Dongen holland festő készített
Az épület szerkezete ép maradt. A helyreállítási munkálatok azonban így is több mint egy évet vehetnek igénybe és a költségek több millió dollárra fognak rúgni.
Mindezek mellett valóságos csoda, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg.
Euronews
Libanoni harcosok száz rakétát lőttek ki Izraelre →
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
