A kopt egyház vértanú egyház” – Anba Gabriel kopt ortodox püspök előadása a Sapientián
2017. 04. 28.
Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság meghívására „A keleti kereszténység Európában” címmel tartott előadást Anba Gabriel, Ausztria és Svájc német nyelvű kopt ortodox közösségeinek püspöke április 26-án, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében.
Az előadáson Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár mondott köszöntőt. Rámutatott: mindannyian látjuk és tapasztaljuk, hogy folyamatossá váltak a koptok elleni támadások. 2016 decemberében a kairói Szent Péter-templomban elkövetett merényletnek huszonkilenc áldozata volt. Idén februárban a Sínai-félsziget északi részén, El-Arís környékén állandósultak a keresztények elleni halálos kimenetelű támadások.
A közösség tagjait védelmük érdekében végül ki kellett telepíteni. Április 9-én, virágvasárnap a Kairótól északra fekvő Tanta városban, néhány órával később Alexandriában érte súlyos támadás a koptokat. A merényletekben negyvenheten vesztették életüket, és száznál is több volt a sebesültek száma. A világ nyolcvan országában mintegy kétszázmillió keresztény szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját.
2016 júliusában szentmise közben, a hívek szeme láttára végezték ki muszlim szélsőségesek a nyolcvanöt éves Jacques Hamel atyát a franciaországi Saint-Étienne-du-Rouvray templomában.
A keleti és afrikai keresztény közösségek vezetői szerint számos esetben azért követnek el támadásokat ellenük, mert a nyugati világgal azonosítják őket; és épp ezért érthető, hogy a keleti közösségek Európától, illetve a fejlett világtól várják a segítséget. Török Tamás helyettes államtitkár elmondta: a keleti egyházak hazánkba meghívott elöljárói a súlyos helyzet kialakulásának okai közt említették az arab tavasz elhibázottságát, a radikális iszlám erősödését és terjedését, kárhoztatták a nyersolaj árának lenyomásáért folytatott elvtelen harcot, illetve sürgették a fegyverkereskedelem leállítását. Erkölcsi kötelességünk, hogy a valóságos folyamatok feltárásával hozzájáruljunk a közömbösség megtöréséhez és kifejezzük szolidaritásunkat: Magyarország nem feledkezik meg a háború és a válságok által sújtott térségek lakóinak problémáiról.
Anba Gabriel kopt ortodox püspök előadása kezdetén köszönetét fejezte ki, hogy a 2016. decemberi kairói támadás két súlyos sérültjét a Honvéd Kórházban ápolják.Magyarország részéről ez Krisztus szeretetének jele – mondta.
Az egyházi elöljáró előadásában bemutatta a kopt egyház történetét. A kopt szó eredete a fáraók idejére vezethető vissza, azt jelenti: ’Isten háza’. A hagyomány szerint a fáraókat is így nevezték, ezért a koptok a fáraók leszármazottjainak tartják magukat. A Krisztus utáni első században Szent Márk hatására Egyiptom keresztény lett, itt alapította meg a világ első keresztény hittudományi akadémiáját is. Egyiptom keresztény ország volt egészen a 7. századig, az arab hódításig. A 10. századra a kopt keresztények aránya a népesség ötven százalékára csökkent. Ma Egyiptom lakosságának körülbelül tizenöt százaléka, vagyis 14 millió ember keresztény. Szerte a világban pedig további egymillió kopt él.
A kopt egyház vértanú egyház – folytatta Anba Gabriel püspök – már a kezdetek óta, azaz kétezer esztendeje. Szent Márk is vértanúhalált halt Egyiptomban. Az oszmán hódítás után a kopt közösség nagyon meggyengült. Ahhoz, hogy életben maradjon, úgynevezett vasárnapi iskolákat szerveztek, ahol a fiatalokat szerzetesek tanították.
Annak ellenére, hogy a történelem során számtalan megpróbáltatás érte a kopt egyházat, ma is sok női és férfikolostor található Egyiptomban, egy-egy házban sok helyütt több száz szerzetes is él. Az egyiptomi keresztények ellen elkövetett terrortámadásokat szélsőségesek hajtják végre. Reményt keltő azonban Abdel Fattáh esz-Szíszi kormányának a kopt keresztényekhez való viszonya: mivel minden egyiptomi vezetőjének tartja magát, e szerint is irányítja országát. Ennek ellenére több kopt keresztény elhagyja hazáját – tette hozzá Anba Gabriel püspök –, ennek sokszor kulturális és gazdasági oka van, amit csak erősít az üldözéstől, terrortól való félelem.
Magyar Kurír – Bókay László
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Keresztény milíciát támadtak a törökök Szíriában →
Csalódott a palesztin nagykövetség Szijjártó kijelentései miatt →
