A mianmari junta keretet szabott a részvételhez a majdani választásokon, de azok időpontját még mindig nem adta meg
2023. 01. 27.
Mianmarban a junta 60 napot adott a már létező vagy megalakulni akaró politikai pártoknak arra, hogy bejegyeztessék magukat a választásokra, amelyeknek a tervét a hadsereg már korábban bejelentette erre az évre, de időpontjukat most sem közölte pontosan.
Az új, csütörtökön elfogadott választási törvény értelmében a jóváhagyást követő 90 napban minden pártnak “legalább 100 ezer tagot kell mozgósítania”, s az ország 74 kerületének legalább a felében irodát kell nyitnia 180 napon belül.
Egyelőre nem lehet tudni, hogyan fogják mindezt ellenőrizni, különösen azon térségekben, ahol gyakoriak a konfliktusok a fegyveres erők és a helyi szeparatista csoportok között.
Min Aung Hlaing tábornok, a katonai kormányzat vezetője azt mondta: a választási bizottság egyeztetni fog a pártokkal az arányos képviseleti rendszer ügyében.
A junta korábban azt ígérte, hogy idén augusztusban rendeznek választásokat.
Elemzők szerint a módosítások vélhetően a hadsereg egykori tábornokaival feltöltött Szolidaritás és Fejlődés Pártjának kedveznek majd, amely mind a 2015-ös, mind pedig a 2020-as választásokon alulmaradt a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí által vezetett Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párttal szemben.
Richard Horsey, a Nemzetközi Válságközpont (ICG) nevű kutatóintézet egyik elemzője, aki 15 évet töltött a délkelet-ázsiai országban, úgy vélte, a módosításokkal a junta célja saját hatalmának bebetonozása, valamint egy olyan politikai rendszer létrehozása, amelyet az ellenőrzése alatt tud tartani.
Úgy vélte, míg egyes pártokat elbátortalanítanak majd az új előírások, mások nem lesznek hajlandók részt venni a szerintük színjátékká silányított választásokban, több tömörülés pedig egyszerűen nem engedhet meg magának egy országos kampányt.
Mianmarban a hadsereg 2021 február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával erőszakkal átvette a hatalmat, letartóztatta az ország de facto vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít és az NLD számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a 2020. novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte meg.
A hatalomátvétel nyomán szinte azonnal országszerte tömegtüntetések robbantak ki, amelyeket a hadsereg rendre vérbe fojtott. A demonstrációkban sokan meghaltak, a hadsereg pedig több ezer embert vett őrizetbe.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a hatalomátvétel közelgő évfordulója kapcsán pénteken kiadott közleményben azt írta: a megtorlásoknak több mint 2800 halálos áldozatáról tudni, közülük 767-en az őrizetben vesztették életüket. Hozzátette azt is, hogy ezek csupán a becsült adatok, a valódi számok vélhetően sokkal nagyobbak.
MTI
Nemzetközi terrorelhárítási gyakorlatot szervezz Moszkva →
Indiai külügyminiszter: Indiának és Kínának fel kell hagynia az ellenségeskedéssel közös határukon →
Több évre szóló védelmi együttműködésben állapodott meg az Egyesült Államok és India →
