A nyugat jól járt Kadhafi halálával
2018. 11. 20.
A nemzetközi szankciók ellenére több száz millió dollár vándorolt ismeretlen számlákra Moammer el-Kadhafi volt líbiai diktátor 2011-ben befagyasztott számláiról – állítja a líbiai befektetési hatóság (LIA).
A Politico hírportál szerint öt európai uniós ország – Belgium, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Luxemburg – érintett a 2011 óta csordogáló kifizetésekben. A líbiai felkelést és Kadhafi halálát követően az ENSZ összesen a líbiai rezsim – lényegében a LIA – 67 milliárd dollárnyi, külföldön befektetett vagyonát vette zár alá, ebből a diktátor 16 milliárddal részesült személyesen.
Belgiumról már február óta ír a sajtó, ugyanis akkoriban a Politico kiderítette, hogy az országból jelentős összegek vándoroltak misztikus luxemburgi és bahreini bankszámlákra. A LIA szerint a Benelux állam és a többi említett ország rosszul értelmezte az ENSZ rendelkezését a befagyasztásról, s a kamatjövedelmet, a kötvényhozamot, valamint az osztalékot nem tekinti a zárolás részének, s ezt az értelmezést saját jogrendszerébe is beépítette.
Azóta a belga kormányt, de különösen a külügyminisztériumot folyamatosan kérdésekkel bombázzák, magyarázatot kérve, kiknek számláin landoltak az összegek. Eddig sem a LIA, sem Belgium nem tudott információt adni a valódi kedvezményezettek kilétéről. A brüsszeli pénzügyminisztérium igazolta a kamatkifizetéseket belgiumi számlákról, ám azzal védekezett, hogy a folyamat összhangban van a szankcióknak az Európai Bizottság illetékes szakértői csoportjának értelmezésével.
A LIA ezzel szemben azt állítja, hogy az ENSZ illetékes szakbizottsága szerint az átutalások igenis törvényellenesek, mivel növelhetik az instabilitást az észak-afrikai országban. A Belgiumon kívül megnevezett országok illetékes hatóságai nem voltak hajlandók érdemben nyilatkozni az esetleges kifizetésekről, ugyanakkor egy, a luxemburgi pénzügyi eljárásokkal foglalkozó EU-tisztviselő azt mondta a Politicónak, hogy az ottani pénzügyminisztérium nem engedélyezett ilyesfajta átutalásokat.
Még júliusban történt, hogy az RTBF belga közszolgálati médium név nélkül idézett egy a biztonsági szolgálatokhoz közel álló információforrást, aki szerint a belga kormány nem semleges a líbiai milícia felfegyverzésében. – Volt egy-két botrány, miután fegyverekkel dugig rakott repülőgépeket foglaltak le az ostendi repülőtéren – emlékeztetett a hírforrás.
A riport ugyanakkor nem beszélt semmiféle bizonyítékról, amely a fegyverszállítást kétséget kizáróan összekötötte volna a kamatkifizetésekkel. Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter szeptemberben pedig már azt bizonygatta, hogy a kifizetések összhangban voltak az EU állásfoglalásával, valamint a nemzetközi pénzmosás és terrorizmus elleni törvényekkel. Az al-Arabíja televízió a LIA alapján arról tudósított, hogy a kamatkifizetések összege 2011 és 2017 októbere között csaknem elérte az ötmilliárd eurót, ekkor megszűntek az átutalások.
Magyar Idők – Mártonffy Attila