Nyugati országok menekítik ki az állampolgáraikat és az együttmüködő afgánokat
2021. 08. 19.
Nagy-Britannia napi ezer embert menekít ki, hosszú távon sok ezer afgánt befogad
Nagy-Britanniának eddig naponta ezer embert sikerült kimenekítenie Afganisztánból, ahol a tálib lázadók a napokban átvették az uralmat – közölte Priti Patel brit belügyminiszter szerdán a BBC-nek adott nyilatkozatában. A brit kormány hosszú távon sok ezer afgán befogadását tervezi.
Patel szerint brit állampolgárokról és olyan afgánokról van szó, akiket a brit kormány ott helyben alkalmazott.
London már korábban – a nemzetközi erők Afganisztánból való kivonulása kezdete után – összeállított egy tervet mintegy ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban.
A kormány kedden este bejelentette, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon az ország befogad akár húszezer olyan afgánt, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől – főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait -, ezen belül ötezret még az idén.
A Reuters hírügynökség szerint London a friss afganisztáni események, valamint az ellenzék és segélyszervezetek nyomásának hatására cselekedett. Az ellenzék szerint azonban ez a terv így kidolgozatlan és nem elég nagyvonalú.
“Mint nemzet minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy segítsünk az Afganisztánból elmenekülni akaró legelesettebb embereknek új életet kezdeni biztonságban Nagy-Britanniában” – jelentette ki Priti Patel még este. A miniszter egyúttal a The Daily Telegraph című lapban megjelent cikkében más országokat is kért afgán menekültek befogadására. “Nagy-Britannia abban a tekintetben is megtesz minden tőle telhetőt, hogy más országok vegyék ki részüket a segítésből. Példát akarunk mutatni, de az egésznek a terhét egyedül nem vállalhatjuk magunkra” – írta a cikkben.
Franciaország szerdára virradóan kimenekített Kabulból repülőgépen 216 embert, köztük 184 “védelemre szoruló afgán civilt”, 25 olyan francia-afgán kettős állampolgárt, aki előtte a kabuli francia nagykövetségre menekült, valamint négy holland, egy ír és két kenyai állampolgárt – jelentette be Jean-Yves Le Drian külügyminiszter. A gép Abu-Dzabiba repült, és onnan egy meg nem nevezett franciaországi repülőtérre repül tovább – tette hozzá.
Negyvenegy embert már kedden napközben elhozott Kabulból Franciaország – jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Több külföldi kormány igyekszik most gyorsan kialakítani, hogyan reagáljon a tálib hatalomátvételre. A tálibok ígéretei ellenére, hogy változtatnak a nők jogaihoz való hozzáállásukon, sokan tartanak attól, hogy nem lesz nagy változás ebben a tekintetben ahhoz képest, ami 1996 és 2001 között volt tapasztalható, amikor nők csak férfi rokon kíséretében léphettek az utcára, és nem járhattak iskolába sem.
Boris Johnson: London minden tőle telhetőt megtesz a humanitárius válság elkerüléséért
Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Afganisztánban, ahol a tálib lázadók előre nem látható gyorsasággal vették át a hatalmat, ne alakuljon ki humanitárius válság, valamint támogatni akarja mindazokat, akik a brit kormánynak dolgoztak ott – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán a londoni parlament rendkívüli ülésén.
A parlament tagjait a múlt héten a felgyorsuló afganisztáni események hatására hívták vissza erre a napra a nyári szabadságról.
Johnson beszédében kizárta annak lehetőségét, hogy vizsgálatot indítsanak annak megállapítására: Nagy-Britannia megfelelően cselekedett-e a közelmúltbeli afganisztáni események, a gyors tálib területszerzés és hatalomra kerülés során. A kormányfő szerint erre nincs szükség, mert ezzel kapcsolatban a legtöbb kérdést már megválaszolták.
Johnson beszámolt arról, hogy Nagy-Britannia már 306 brit és 2052 afgán állampolgárt mentett ki Afganisztánból azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat. Kétezer további afgán menedékkérelmét már elbíráltak, és elbírálás alatt vannak újabbak. A helyzet stabilabb, mint a hét végén volt Afganisztánban, de továbbra is ingatag – tette hozzá.
A kormányfő kijelentette: illúzió azt gondolni bárki részéről, hogy a NATO bármely tagországa felújítja afganisztáni katonai akcióját a tálib hatalomátvétel miatt. Viszont szerinte az ENSZ-nek élére kell állnia az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segítségnek. A tálibokkal kapcsolatban kijelentette: tetteik, nem pedig szavaik alapján fogják megítélni őket. Vonatkozik ez a nemzetközi terrorizmusra, a bűnözésre, a kábítószer-kereskedelemre, arra, hogy beengedik-e az országba a segélyszervezeteket, és hagyják-e őket szabadon működni, valamint, hogy a lányok, nők is járhatnak-e majd iskolába – fejtette ki.
Ezzel az olyan ígéretekre utalt, miszerint a tálibok nem állnak bosszút régi ellenfeleiken, és hogy az iszlám törvények keretein belül tiszteletben fogják tartani a nők jogait.
London már korábban – a nemzetközi erők Afganisztánból való kivonulása kezdete után – összeállított egy tervet mintegy ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban. A kormány kedden este bejelentette, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon Nagy-Britannia befogad akár húszezret azon afgánok közül, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől – főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait -, ezen belül ötezret még az idén.
Az osztrák államfő ellenzi az Afganisztánba történő kitoloncolásokat
Az osztrák államfő ellenzi az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, az aktuális politikai fejlemények alapján nem tartja “helyénvalónak” ezek erőltetését. Alexander Van der Bellen kedden saját közösségi oldalain (Twitter, Facebook) fejtette ki véleményét az afgán konfliktus kapcsán.
A menekültjogot nem kapott afgán állampolgárok Ausztriából Afganisztánba történő kitoloncolása – tekintettel a jelenleg ott zajló szörnyű eseményekre – nem csupán “nem helyénvaló”, hanem ellentmond az osztrák alkotmányban is rögzített emberi jogok európai egyezményének, amely megtiltja, hogy embereket küldjenek olyan országokba vissza, ahol üldöztetésnek, kínzásnak, gyilkosságnak vannak kitéve.
Az államfőt – mint kifejtette – megrázták és mélyen lesújtották az afganisztáni fejlemények. “Különösen aggódom azokért a lányokért és nőkért, akiknek a szabadsághoz, oktatáshoz és hivatásuk gyakorlásához való alapvető joguk forog veszélyben.”
Véleménye szerint Ausztriának és az Európai Uniónak is támogatnia kell azokat, akik hazájukban fenyegetettnek érzik magukat, és adott esetben védelmet kell biztosítania ezeknek az embereknek.
Hozzátette: biztosítani kell azon afgán állampolgárok számára, akik el akarják hagyni a hazájukat, hogy ezt szabadon, biztonságban és nyitott határok mentén tehessék meg.
“Ugyanakkor Ausztriának és az EU-nak minden lehetséges gazdasági és politikai eszközt fel kell használnia, hogy befolyást gyakoroljon a tálibokra, még akkor is, ha ez jelenleg nem lesz könnyű.” – fűzte hozzá Van der Bellen.
Észtország kész menedéket nyújtani tíz afgánnak, aki együttműködött az EU-val vagy a NATO-val
Észtország kész menedéket nyújtani tíz afgánnak – és a családtagjaiknak is -, aki együttműködött az Európai Unióval vagy a NATO-val Afganisztánban – jelentette be kedden Kaia Kallas észt miniszterelnök.
Kallas szerint országa hozzá akar járulni az afganisztáni humanitárius válság rendezéséhez. A befogadandó afgánok és hozzátartozóik élete saját hazájukban veszélyben van, mert együttműködtek az EU-val vagy a NATO-val – tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a kormány az elkövetkező napokban jelenti be, hogy pontosan hány afgánnak nyújt menedéket.
Kersti Kaljulaid észt elnök előző napon, hétfőn arra szólította a kormányt, hogy nyújtson menedéket azoknak az afgán lakosoknak, akik segítették a balti állam polgárait Afganisztánban.
Morawiecki: ötven embert menekítettek ki Üzbegisztánba
Egyelőre ötven embert, lengyeleket és a velük együttműködő afgánokat sikerült kimenekíteni katonai repülőgéppel Kabulból Üzbegisztánba, onnan civil járattal szállítják őket Lengyelországba – közölte szerdán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.
Lengyelország nemcsak saját állampolgárait evakuálja, hanem megsegíti Afganisztán, valamint más, a NATO-val és az Európai Unióval (EU) együttműködő országok lakosait is – mondta el egy vidéki sajtóértekezletén Morawiecki.
Bejelentette, hogy újabb lengyel gépek indulnak a térségbe, jelenleg leszállási engedélyre várnak.
Korábban Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter tudatta: az Üzbegisztánban landolt gép utasairól a helyi lengyel konzul gondoskodik, a kimenekítettek között van egy lengyel állampolgárságú nő.
A varsói kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk keddi nyilatkozata szerint három lengyel katonai repülőgép menekíti ki azt a mintegy száz embert – zömében afgánt -, aki korábban együttműködött a lengyel katonai, illetve diplomáciai misszióval.
Morawiecki – szintén még kedden – úgy egészítette ki az információt, hogy Lengyelország együttműködik Üzbegisztánnal a kimenekítés logisztikai lebonyolítása érdekében.
A segítséget az evakuáláshoz az EU és a NATO tagállamai kérték Varsótól, valamint négy személyt illetően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is – mondta el a lengyel miniszterelnök.
Felidézte továbbá: Lengyelország már júniusban segítséget ajánlott a vele együttműködő afgánoknak, azt követően, hogy a tálibok megszállták Gazni tartományt, ahol a lengyel katonai misszió állomásozott. Tizenvalahány afgán a családjával együtt már akkor elutazott Lengyelországba, valamint más biztonságos országokba – mondta el Morawiecki. Vasárnap a kormányfő újabb, legalább 45 humanitárius vízum kiállítását jelentette be.
Varsó három repülőgéppel menekít ki mintegy száz embert Kabulból
Két lengyel katonai repülőgép úton van, a harmadik pedig rövidesen elindul Kabulba, hogy kimenekítsen mintegy száz embert – zömében afgánt -, aki korábban együttműködött a lengyel katonai, illetve diplomáciai misszióval – közölte kedd reggel a varsói kormányfői hivatal vezetője.
Michal Dworczyk a Polsat News Lengyel kereskedelmi hírtelevízióban elmondta: az evakuáció egyes, Afganisztánban tartózkodó lengyeleket is érint. A végleges utaslista a helyszíni helyzettől függ, amely dinamikus, a menekülőknek önállóan kell eljutniuk a kabuli repülőtérre – jegyezte meg Dworczyk.
Megerősítette: Mateusz Morawiecki miniszterelnök döntésével összhangban szükség esetén megnövelik az evakuációs műveletben bevetett eszközöket úgy, hogy minden, a lengyel katonákat és diplomatákat korábban támogató afgán elhagyhassa az országot.
Morawiecki vasárnap jelentette be, hogy Varsó humanitárius vízumot ad 45 afgán személynek és családtagjaiknak, akik például tolmácsként vagy helyi kísérőként együttműködtek Lengyelországgal és az Európai Unió kabuli képviseletével. A lengyel elnöki hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda főnöke, Pawel Soloch később elmondta: minden jel arra vall, hogy a Morawiecki által bejelentettnél több vízumot is kiállítanak.
Macron: újabb bevándorlási hullámok érhetik el Európát
Az afganisztáni ingatag helyzet azzal a következménnyel járhat, hogy újabb bevándorlási hullámok érhetik el Európát – jelentette ki Emmaneuel Macron francia elnök hétfőn, hozzátéve, hogy emiatt Franciaország Németországgal és más európai államokkal együtt kezdeményezi, hogy átütő és összehangolt választ adjanak erre a kihívásra a tranzitországok segítségével.
Macron kiemelte, hogy Franciaország továbbra is védelmet fog nyújtani a legkiszolgáltatottabb embereknek, és ki fogja venni a részét a terhek szervezett és igazságos nemzetközi elosztásában. A francia államfő szolidaritásra és a menekülteknek nyújtandó védelem kritériumainak összehangolására szólított fel.
Az afganisztáni zűrzavarból az iszlamista fegyveres csoportok próbálnak majd hasznot húzni – mondta Macron televíziós beszédében.
A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban a nemzetközi béke és biztonság elleni kihívás egy közös ellenséggel szemben. Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Európával hatékonyan tudjon együttműködni a közös érdekük érvényesítéséért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közös és egységes válaszlépést kell adnia – szorgalmazta Macron.
Franciaország továbbra is harcolni fog az iszlamista terrorral szemben, Afganisztán nem válhat újra a terroristák menedékévé – szögezte le a francia elnök.
Macron elmondta: a francia hatóságok most azon dolgoznak, hogy biztonságba helyezzék az Afganisztánban tartózkodó francia állampolgárokat, illetve azokat az afgánokat – tolmácsokat, sofőröket, szakácsokat és másokat -, akik korábban segítették Franciaországot. Hozzátette, hogy már csaknem 800 embert sikerült kihozni
Afganisztánból, de még sokan maradtak hátra, az ő evakuálásukon nagy erőkkel dolgoznak. Franciaország védelme alatt állnak jelenleg az Európai Unió afganisztáni képviselői, illetve az uniós képviselet afgán segítői is – mondta el a francia elnök.
Románia még nem döntött az afgán menedékkérők befogadásáról
Romániában a nemzetbiztonsági testületként működő Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fog dönteni arról, hogy vállalja-e Románia afgán menekültek befogadását, a belügyi hatóságok azonban már készülnek a migrációs hullám erősödésére, és növelik a befogadóközpontok kapacitását – derült ki a bukaresti tisztségviselők szerdai nyilatkozataiból.
Florin Citu miniszterelnök újságíróknak azt mondta: a CSAT várhatóan jövő héten dönt az esetleges menekültkvóta ügyében. A kormányfő hozzátette: a román légierő Kabulba küldött gépe valószínűleg nemcsak az Afganisztánból kimenekítendő románokat, hanem más államok polgárait is felveszi fedélzetére.
Médiaértesülések szerint Bukarest azoknak az afgánoknak segítene elmenekülni a tálibok elől, akik együttműködtek az országban állomásozó román katonai alakulatokkal. Azt azonban sem a védelmi minisztérium, sem a kormányfő nem volt hajlandó elárulni: hány afgán segítette azt a 32 ezer román katonát, aki részt vett a NATO-missziókban az eltelt csaknem két évtizedben.
Közben Lucian Bode belügyminiszter egy kedd esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy az afganisztáni helyzet kapcsán Románia a várható menekülthullámra készül, és egyebek mellett a jelenlegi 751-ről 2739-ra növeli a bevándorlási hivatal befogadó központjainak kapacitását.
Bode rámutatott: Románia az Európai Unió 2000 kilométernyi külső határának védelmét látja el. Mint mondta: az utóbbi két hétben 16 százalékkal több határsértést észleltek a múlt év azonos időszakához képest, ezek többsége a szerb határon történt.
A román kormány a héten készül elfogadni a 2021-2024-es időszakra vonatkozó migrációs stratégiát – jelentette be a belügyminiszter.
Németországban ezrek követelték az afgán légihíd kibővítését
Tüntetők ezrei követelték kedden Németország több városában, hogy a kormány fokozza az Afganisztánban veszélyeztetett emberek kimenekítésére tett műveleteit.
A szervezők szerint a legnagyobb tüntetés a fővárosban, Berlinben volt, ahol a német parlament épülete előtt tartottak nagygyűlést. Itt a tiltakozók olyan táblákat tartottak a magasba, amelyeken az állt, hogy “Légihidat most” és “Van helyünk”. A rendőrség szerint a megmozduláson kétezer-százan vettek részt, lényegesen többen, mint az előre regisztrált ötszáz fő.
Számos, egymással szoros kapcsolatot ápoló csoport nyolc németországi városban szólított fel tüntetésre. Kölnben a szervezők szerint mintegy ezren mentek el a megmozdulásra, szintén lényegesen többen, mint az várható volt.
A résztvevők és a jogvédő csoportok felszólították Németországot, hogy gyorsan fogadjon be olyan afgánokat, akikre üldöztetés vár a szélsőséges tálibok hatalomra kerülését követően. Sürgették egyben a kormányt, jelentősen fokozza erőfeszítéseit, hogy menedékjogot nyújtson újságíróknak, nőjogi aktivistáknak, emberi jogi aktivistáknak és másoknak, akiket most fenyegetés érhet.
Angela Merkel kancellár hétfőn azt mondta, hogy Németország várhatóan akár tízezer embert is kimenekíthet Afganisztánból, köztük olyanokat, akik a német minisztériumok, a hadsereg munkáját segítették az elmúlt időben, így ügyvédeket és aktivistákat is.
Csehország újabb személyeket menekített ki Afganisztánból
Csehország kedden újabb 87 személyt – cseheket, afgánokat és lengyeleket – menekített ki Afganisztánból – közölte Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter kedden Prágában.
Már hétfőn a cseh hadsereg első különgépe 46 cseh állampolgárt hozott Kabulból haza Prágába.
A második cseh evakuációs katonai különrepülőgép cseh diplomatákat és katonákat, afgán együttműködőiket és két lengyel állampolgárt szállít Prágába. A gép fedélzetén van Jirí Baloun, Csehország afganisztáni nagykövete is – mondta Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter. “A kabuli cseh diplomáciai kirendeltség minden diplomatáját és munkatársát már sikerült kimentenünk” – tette hozzá a tárcavezető.
A katonai szállítórepülőgépnek üzemanyagfelvételre le kell még szállnia Bakuban, ezért Prágába várhatóan csak a késő esti vagy éjjeli órákban érkezik meg.
“Katonáinknak elismerés és tisztelet jár, mert mindent megtettek annak érdekében, hogy minél több személyt juttassanak fel a gépbe” – nyilatkozta Metnar újságíróknak.
Andrej Babis kormányfő bejelentette, hogy kedd este összeül a válságstáb, amely megvitatja a helyzetet és dönt a további afganisztáni evakuációs lépésekről.
Hogy hány afgán van a kedden érkező repülőgép fedélzetén, azt nem hozták nyilvánosságra. Jan Hamácek belügyminiszter szerint az összes afgánra – elsősorban a nagykövetség és a hadsereg tolmácsairól és családjaikról van szó – Csehországba érkezésük után tíz napos karantén vár. Ezt követően minden egyes személlyel külön beszélgetés keretében tisztázzák, mik az igényeik, Csehországban maradnak-e, vagy máshová mennek. “Csehországban a szükséges időre biztosítva van számukra a lakás, az élelmezés, a teljes orvosi ellátás és a pszichológusi tanácsadás is” – jegyezte meg Hamácek a Twitter közösségi hálózaton.
A cseh hadsereg 2002-ben kapcsolódott be a NATO afganisztáni békemissziójába. Az elmúlt két évtized alatt összesen 11 500 cseh katona szolgált Afganisztánban. A misszió során 14 cseh katona vesztette életét.
Belgium és Luxemburg is megkezdte az evakuálási műveleteket
Belgium és Luxemburg is megkezdte kedden az afganisztáni evakuálási műveleteket, miután a felkelő tálib seregek átvették az uralmat a közép ázsiai országban.
Frank Vandenbroucke belga szociális és közegészségügyi miniszter szerint a kitelepítések nem csak belga állampolgárokat érintik majd, hanem azokat az afgánokat is, akik a belga képviseletet illetve a katonai csapatokat segítették, valamint olyan afgán emberi jogi aktivistákat, akik nemzetközi szervezeteknek dolgoztak.
Kedden egy harci és egy teherszállító repülőgép, illetve egy 15 fős különleges osztag érkezik Iszlámábádba, hogy a pakisztáni fővároson keresztül kezdje meg a mentési folyamatokat.
“Egy ilyen kaotikus helyzetben egyértelmű hogy nem ragaszkodhatunk a helyes eljáráshoz, hogy nem töltetthetünk ki szokásos menekültügyi formanyomtatványokat az emberekkel” – nyilatkozta a miniszter. Sammy Mahdi menekültügyekért felelős államtitkár bejelentette, hogy a belga állampolgársággal nem rendelkező evakuáltak mind humanitárius vízumot fognak kapni.
Luxemburg csatlakozott a belga műveletekhez, és egy katonai repülőgépet mozgósított az Afganisztánban rekedt luxemburgiak kimenekítésére. Az illetékes hatóságok nem közöltek információt arra vonatkozólag, hogy támogatják-e az állampolgáraikat segítő afgánok evakuálását.
MTI
Több nyugati ország újból támogatja az UNRWA-t →
Német információk szerint brit csapatok harcolnak Ukrajnában →
Kiszivárgott felvételeken német tisztek vitatták meg a Krími-híd felrobbantását →
