A török és a horvát államfő is ellenzi a svéd és a finn NATO-csatlakozást
2022. 05. 20.
Törökország továbbra sem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan államfő a TRT török állami televízióban fiatalokkal folytatott beszélgetésében.
Svédország és Finnország szerdán hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a NATO-ba, a török elnök azonban változatlanul ellenzi a két észak-európai ország felvételét a katonai szövetségbe.
Erdogan a török ifjúság és sport nemzeti ünnepe alkalmából beszélgetett fiatalokkal. Elmondta, hogy már a szövetségeseknek is jelezték, hogy nemet fognak mondani a két ország NATO-csatlakozására. Hangsúlyozta, hogy nem terveznek eltérni az eddigi álláspontjuktól.
Ezúttal is azzal vádolta a két skandináv országot, hogy nem csak pénzügyileg, de fegyverzettel is támogatják a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
Törökország vétója könnyen megakaszthatja Stockholm és Helsinki – a legtöbb NATO-tagállam által szorgalmazott – felvételét, ugyanis az új tagok csatlakozását konszenzussal, mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön koppenhágai látogatása során újságíróknak azt mondta, “nem szokatlan, hogy nagy fajsúlyú döntések esetén eltérő vélemények legyenek a NATO-ban”. Hangsúlyozta, hogy közeli kapcsolatban vannak mind Finnországgal, mind Svédországgal, mind pedig Törökországgal, és hozzátette, hogy “foglalkoznak azokkal a problémákkal”, amelyeket Törökország kifogásolt.
Stoltenberg bizakodva beszélt a helyzetről, hiszen – mint magyarázta – “bőven van tapasztalatuk” abban, hogy miként kell véleménykülönbségek esetén “leülni és közösen megoldást találni” a felmerülő problémákra.
A NATO-főtitkár – aki szerdán személyesen vette át a finn és svéd NATO-nagykövetektől a két ország csatlakozási kérelmét – arról is beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja még sokáig elhúzódhat, ezért a szövetség tagországainak felkészültnek kell lenniük. Noha szerinte Oroszország nem érte el stratégiai céljait, nem gondolja, hogy Moszkva feladná a küzdelmet.
A horvát elnök is megvétózta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását
Zoran Milanovic horvát elnök levélben kívánja utasítani Mario Nobilót, az ország NATO-nagykövetét, hogy szavazzon Finnország és Svédország szövetségi csatlakozása ellen, amíg Bosznia-Hercegovinában nem módosítják a választási törvényeket – írja az N1 című horvát napilap.
“Készen állok a vádakra, ha azok követnek. Már elmondtam, hogy a boszniai horvátok fontosabbak számomra, mint az egész orosz-finn határ” – mondta az elnök.
Milanovic Törökország példáját hozta fel, amely szerinte “tudja, hogyan kell megvédeni a nemzeti érdekeit”. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna érdekei nem jelentenek akut problémát Zágráb számára.
Megjegyezte, hogy ha Horvátország megtagadja a megállapodás ratifikálását, az felhívja a nemzetközi közösség figyelmét a boszniai horvát érdekekre, mondván, hogy csak így lehet megoldani a horvátok jogainak problémáját az országban – közölte az Orosz Hírek.
Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszter azonban “zsarolásnak” és “a probléma megoldásának nem európai módjának” nevezte Milanovic tervét.
Korábban a Financial Times arról számolt be, hogy Törökország megakadályozta Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmének elindítását.
Ezt megelőzően Recep Tayyip Erdogan azt mondta, hogy nem tudja támogatni Svédország és Finnország felvételét a katonai szövetségbe, mivel ebben az esetben a szervezet “a terroristák számos képviselőjével rendelkező hellyé” válna. Emlékeztetett arra, hogy Ankara követelte Stockholmtól és Helsinkitől a Kurdisztáni Munkáspárt és a FETO 33 képviselőjének kiadatását, de ezt elutasították.
Oroszország többször rámutatott, hogy a NATO konfrontációra törekszik. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint a szövetség további bővítése nem hozna nagyobb biztonságot Európának.