Cadmus fordítás Cadmus

Aliyev kizárta a tárgyalások lehetőségét Jerevánnal, Pasinján szerint Örményország léte forog kockán

2020. 09. 29.

Ilham Aliyev azeri államfő kedden kizárta a tárgyalások lehetőségét Jerevánnal a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahról, mondván, hogy az örmény vezetés követelései elfogadhatatlanok. Nikol Pasinján örmény kormányfő ezzel egy időben arról beszélt, hogy az örmény nép léte forog kockán.

“Az örmény kormányfő nyilvánosan bejelenti, hogy Karabah az örményeké, és pont. Ilyen esetben milyen tárgyalási folyamatról lehet szó? Ugyanis az EBESZ minszki csoportja által kidolgozott elv az, hogy a volt Hegyi-Karabah autonóm megye körüli területeket át kell adni Azerbajdzsánnak. Viszont ha azt mondta, hogy Karabah az örményeké, és ehhez hozzáteszi, hogy tárgyalásokat kell folytatnunk a hegyi-karabahi bábrezsimmel, akkor ezzel megpróbálja megtörni a húsz éve folyó tárgyalások menetét” – jelentette ki Aliyev.

Szerinte Jereván szándékosan zátonyra igyekszik futtatni a rendezési folyamatot elfogadhatatlan követelésekkel.

Aliyev beszélt Törökország állítólagos szerepéről is a konfliktusban. “Törökország nem minősül félnek a konfliktusban, abban nem vesz részt, és erre nincs is semmi szükség” – szögezte le az azeri vezető az orosz Rosszija 1 televízió élőben közvetített műsorában.

Aliyev szerint Törökország kizárólag stabilizáló szerepet játszik a térségben. “Törökország testvéri állam és szövetségesünk. Csak erkölcsi támogatást nyújt nekünk, mi pedig hálásak vagyunk neki szolidaritásáért” – hangoztatta.

Egyben cáfolta azt az értesülést, miszerint egy török F-16-os harci repülőgép lelőtt volna egy örmény Szu-25-ös csatarepülőgépet.

“A török légierő F-16-osai semmiféleképpen nem vesznek részt a harctevékenységekben” – mondta.

Az azeri elnök emellett hamis hírnek minősítette, miszerint szíriai zsoldosok harcolnának Hegyi-Karabahban.

Pasinján szintén a Rosszija 1 műsorában arról beszélt, hogy a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie Ankara hegyi-karabahi tevékenységét, illetve az azeri-török agressziót, és fel kell szólítania a török vezetést arra, hogy hagyja el a dél-kaukázusi térséget.

Pasinján kiemelte, hogy Jereván szerint török katonai tisztségviselők irányítják Azerbajdzsánban a hadműveleteket.

“Törökország gyakorlatilag be van vonva ebbe a folyamatba. Megerősített információink szerint (török) katonai tanácsadók és katonai tisztségviselők tartózkodnak az azerbajdzsáni parancsnoki központokban, és időnként irányítják is a harctevékenységet” – mondta.

Az örmény vezető kijelentette, hogy török katonai alakulatok vonultak be az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván exklávé területére a török határ mellett. Állítása szerint Törökország csak ürügyet keres, hogy szélesebb körben beavatkozhasson a konfliktusba.

Pasinján szerint semmi kétség sem fér ahhoz, hogy előre eltervezett hadműveletről van szó, amelyet a közös török-azeri hadgyakorlat során dolgoztak ki.

Mint mondta, a jelenleg zajló összecsapások nem biztosítanak megfelelő légkört a tárgyalásokhoz, ugyanakkor kizárta a konfliktus katonai megoldását.

“A tárgyalási folyamatnak ott kell folytatódnia, ahol megkezdődött, az EBESZ minszki csoportjában” – jelentette ki az örmény miniszterelnök.

“Azonban a tárgyalásokhoz megfelelő légkört kell teremteni. Nagyon nehéz tárgyalásokról beszélni, amikor konkrét harctevékenység folyik. Először meg kell fékezni az erőszakot, Azerbajdzsánnak pedig el kell fogadnia, hogy nincs katonai megoldása a hegyi-karabahi konfliktusnak” – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az örmény nép léte forog kockán.

Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával vívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

MTI

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑