Az evakuálás kibővítését és kiterjesztését szorgalmazzák a nyugati országok
2021. 08. 23.
A kabuli nemzetközi repülőtér mellett az afgán főváros lakónegyedeiben is folytatja embermentő műveletét a német hadsereg (Bundeswehr) – jelentették be hétfőn Berlinben.
Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter elmondta, hogy szinte lehetetlen eljutni a repülőtérre a tálibok uralma alá került Afganisztán fővárosában.
Ezért “ki kell hozni az embereket” a reptérre, és a Bundeswehr katonái így is tesznek – mondta a miniszter a Bild című lap televíziójának, a Bild TV-nek.
A lap szerint a Bundeswehr különleges bevetési egységének (Kommando Spezialkräfte – KSK) egy alakulata kivitte egy német család három tagját a városból a reptérre.
A katonák és a kimentett németek – egy 19 éves müncheni lány az öccsével és az édesanyjával – járművek nélkül, gyalog tették meg az utat. Az akciót egy óra alatt hajtották végre.
Annegret Kramp-Karrenbauer a Bild TV-nek nyilatkozva nem erősítette meg a KSK titkos akciójáról szóló értesülést, de nem is cáfolta. Hangsúlyozta, hogy a KSK és a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász alakulatai, az egészségügyi egységek és a légierő (Luftwaffe) szállítógépein dolgozó katonák mind remek munkát végeznek.
A Bundeswehr egy hete indított műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a hadsereg, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán segítőinek és családjuknak az evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból.
Az első héten háromezret mentettek ki az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba.
A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére a nemzetközi közösség által nem várt gyorsaságú tálib hatalomátvétel miatt nem volt idő, ezért a Bundestag utólag ad felhatalmazást a küldetésre.
A rendkívüli parlamenti ülést szerdán tartják. A kormány előterjesztését Angela Merkel kancellár ismerteti. A javaslat szerint a Bundeswehr legfeljebb 600 katonát mozgósíthat a művelethez, amelyet legkésőbb szeptember végéig be kell fejezni.
Kamala Harris: az Egyesült Államok az evakuálásra összpontosít, elemezni lesz ideje
Az Egyesült Államok továbbra is az afganisztáni evakuálásra összpontosít, és lesz elegendő ideje elemezni az amerikai csapatkivonással kapcsolatos dolgokat – mondta Kamala Harris amerikai alelnök hétfőn Szingapúrban, újságírói kérdésre válaszolva.
Kamala Harris Szingapúrban Lee Hsien Loong miniszterelnökkel és Halimah Yacob köztársasági elnökkel tárgyalt. Harris Szingapúrt és Vietnamot felölelő körútja a térségbeli partneri kapcsolatok erősítését szolgálja, és illeszkedik azokhoz a washingtoni törekvésekhez, amelyek Kína növekvő térségbeli gazdasági és biztonsági befolyását hivatottak ellensúlyozni.
A Lee miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón azonban leginkább az afganisztáni helyzetet érintő kérdések kerültek előtérbe. Kamala Harris ezúttal sem kívánt érdemben válaszolni arra újságírói kérdésre, hogy az Egyesült Államoknak mit kellett volna másként tennie a csapatkivonáskor. Úgy fogalmazott, hogy lesz bőségesen idő a történtek elemzésére.
“Most azonban mi egyedül az amerikai polgárok, a velünk együttműködő és a sebezhető afgánok, köztük asszonyok és gyerekek evakuálására összpontosítunk, ez jelenleg az egyetlen dolog, amire fókuszálunk” – mondta a washingtoni politikus.
A Reuters brit hírügynökség ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy Joe Biden amerikai elnököt hazájában és külföldön is bírálatok érték a csapatkivonás kezelése, illetve a visszavonulás és a tálib hatalomátvétel utáni kaotikus kimenekítés miatt.
Lee Hsien Loong reményét fejezte ki, hogy “Afganisztán nem válik ismét a terrorizmus fészkévé”. Hozzátette, hogy Szingapúr szállító repülőgépeket ajánlott fel az emberek kimenekítéséhez Afganisztánból.
Kamala Harris azt mondta, látogatásával hangsúlyt akar adni a Szingapúrhoz és a térséghez fűződő tartós amerikai kapcsolatoknak, megerősíti őket, illetve a szabad és nyitott indiai-csendes óceáni térséggel kapcsolatos közös látásmódot is.
Szingapúr az Egyesült Államok egyik legerősebb térségbeli partnere a biztonsági kérdésekben, mélyek a két ország között a kereskedelmi kapcsolatok. A délkelet-ázsiai törpeállam azonban egyensúlyra törekszik az Egyesült Államokhoz és Kínához fűződő viszonyában, nem fogva egyik pártját sem.
Kamala Harris látogatása alkalmával a felek több biztonsági megállapodást írtak alá, megállapodtak a többi között a pénzügyi ágazatot érintő kiberbiztonsági együttműködés kiszélesítésében. Az amerikai alelnöki hivatal által kiadott közleményből kiderült, hogy a többi között az éghajlatváltozással és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos
egyezményeket is kötöttek.
Ez Kamala Harris második külföldi útja amerikai alelnökként, az első júniusban volt Guatemalában és Mexikóban. Szingapúr után Vietnamba látogat – ő lesz az első amerikai alelnök, aki felkeresi az indokínai országot.
London az evakuálási műveletek kiterjesztését szorgalmazza
Nagy-Britannia sürgeti az Egyesült Államokat, hogy hosszabbítsa meg a kabuli evakuálási erőfeszítéseket a jelenlegi, augusztus 31-i határidőn túl, mondván, hogy az amerikaiak nélkül más országoknak nem lesz más választásuk, mint leállítani a tálib hatalomátvétel elől menekülő emberek megsegítésére irányuló műveleteiket.
Boris Johnson miniszterelnök azt tervezi, hogy a hét legfejlettebb országot tömörítő G7-ek csoportjának keddi, Afganisztánról szóló virtuális csúcstalálkozóján, amelyet Nagy-Britannia hívott össze, erre próbálja rábírni Joe Biden elnököt – írták hírügynökségek.
Egyes brit katonai vezetők szerint Nagy-Britanniának a kabuli repülőtéren kellene tartania csapatait, hogy folytathassa a kimenekítési erőfeszítéseket akkor is, ha az amerikaiak távoznak.
James Heappey a brit védelmi minisztérium fegyveres erőkért felelős államtitkára hétfőn a Sky News tévécsatornának azt mondta, hogy az Egyesült Államok által biztosított támogatás nélkül nem lenne nemzetközi légi szállítás. Hozzátette, a keddi G7-es találkozón a brit miniszterelnök dolga kideríteni, hogy Washingtont meg lehet-e győzni a maradásról vagy sem. Hangoztatta ugyanakkor, hogy a hosszabbításhoz a tálibok beleegyezésére is szükség lenne. “Ezután egy beszélgetés következik a tálibokkal, és a táliboknak választaniuk kell, hogy együttműködnek-e a nemzetközi közösséggel, és megmutatják-e, hogy a nemzetközi rendszer részévé akarnak válni”, vagy “azt mondják, hogy nincs lehetőség az amerikai jelenlét kiterjesztésére” – mondta.
Biden nem zárta ki, hogy meghosszabbítanák a légi szállítás befejezésére kitűzött augusztus 31-i határidőt, amelyet még a tálibok gyors afganisztáni hatalomátvétele előtt szabtak, de azt is mondta, hogy erre talán nem lesz szükség.
Nagy-Britannia szerint erői az elmúlt 10 napban több mint 5700 embert, főként brit állampolgárokat és afgánokat menekítettek ki Kabulból, közülük 1821-et az elmúlt 24 órában.
Amióta a tálibok augusztus közepén átvették a hatalmat, családok ezrei gyűltek össze a kabuli nemzetközi repülőtér közelében, hogy augusztus 31-e előtt – az amerikai kormányzat által az afganisztáni csapatok végleges kivonására meghatározott időpontig – távozzanak az országból.
Az evakuálási káosz és szövetségesei nyomására Joe Biden nyitott “egy kiskaput” a katonák maradására a határidőn túl is, hivatkozva az amerikai fél részéről a témáról a tálibokkal folyó “tárgyalásokra”.
Afganisztánból kimenekítettek érkeztek Belgiumba
Afganisztánból kimenekített emberek érkeztek hétfőn a belgiumi Melsbroek katonai repülőterére, az Iszlámábádból felszálló repülőgépeken belga állampolgárok és az Afganisztánban belgákat segítő emberek és családjuk hagyták el az iszlamista tálibok uralma alá kerülő országot.
A Belga sajtó tájékoztatása szerint az Air Belgium belga légitáraság, valamint a belga haderő személyszállító repülőgépe a késő délelőtti órákban érkezett Belgiumba a pakisztáni fővárosból.
Az utasokat rendőri kísérettel szállították a repülőtér közelében található laktanyába, ahol személyazonosságukat ellenőrizték, és orvosi vizsgálatot, valamint koronavírus-tesztet végeztek rajtuk. A beszámolókban kiemelték: az illetékes védelmi, hírszerző és biztonsági szolgálatok szintén mélyreható ellenőrzést végeznek az érkezők esetében.
A tervek szerint a nap folyamán további két repülőgép érkezik evakuált civilekkel Afganisztánból, egyik az ország fővárosából, Kabulból, a másik Iszlámábádból.
A négy repülőgépen összesen mintegy négyszáz, korábban Afganisztánban dolgozó belga állampolgárságú civil, családtagjaik, valamint segítőik érkeznek Belgiumba – közölték.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket. A kabuli légi kikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
Német külügyminiszter: segíteni kell az Afganisztán térségében fekvő országoknak
Segíteni kell az Afganisztán térségében fekvő országoknak a tálib fordulat miatt elmenekülő emberek támogatásában, a német kormány ezért további százmillió eurót (36 milliárd forint) fordít humanitárius segítségnyújtásra – jelentette be a német külügyminiszter hétfőn Berlinben.
Heiko Maas a minisztérium azonnali válságkezelő csomagját ismertető tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtér körüli “káosz” egyre nagyobb, ezért a tárca senkinek sem tanácsolja, hogy megpróbáljon kijutni oda.
A németek afgán segítői közül sokan bizonyára szárazföldi úton igyekeznek majd távozni – tette hozzá, ismertetve, hogy már tárgyalt is pakisztáni, indiai, tádzsikisztáni és üzbegisztáni kollégájával arról, hogy ezek az emberek miként léphetnek be az adott országba és juthatnak el a német nagykövetségre.
Ugyanakkor a kabuli reptér üzemeltetéséről is gondoskodni kell, méghozzá az amerikai katonák tervezett távozása, augusztus 31. után is, és erről a világ vezető ipari hatalmait összefogó G7 csoport vezetőinek keddi megbeszélésén is tárgyalni kell – mondta a német külügyminiszter.
Hozzátette: elkezdődtek az egyeztetések az Egyesült Államokkal, a reptéren ugyancsak komoly katonai erővel jelenlévő Törökországgal és más
partnerekkel azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a kabuli repülőtér “polgári üzemeltetését”, és lehetővé tegyék az emberek evakuálását augusztus 31. után is.
Erről az ügyről a tálibokkal is tovább kell folytatni a tárgyalásokat – emelte ki Heiko Maas.
A német kormány egy hete indított műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán segítői és családjuk evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból. A művelet központja a kabuli reptér, ahonnan Taskentbe menekítik őket a Bundeswehr egységei. Több mint háromezer főt juttattak már el az üzbegisztáni fővárosba. Onnan charterjáratokkal szállítják tovább az embereket Németországba.
Mindazok helyzetének mielőbbi rendezésére, akik nem tudnak eljutni a reptérre és szárazföldi úton menekülnek a radikális iszlamista tálibok bosszúja elől, a külügyminisztérium egyszerűsíti a vízumkiadási szabályokat, és növeli a térségbeli külképviseletek, köztük a taskenti és az iszlámábádi nagykövetség vízum-ügyintézési kapacitását – ismertette a miniszter.
Az ENSZ kimenekítette munkatársainak egy újabb csoportját
Az ENSZ légi úton kimenekített újabb 120 embert az afgán fővárosból, Kabulból a szomszédos Kazahsztánba – közölte a világszervezet főtitkárának, António Guterresnek a szóvivője.
Stephane Dujarric tájékoztatása szerint az utasok között ENSZ-alkalmazottak és az ENSZ-szel Afganisztánban együttműködő nem kormányzati szervezetek tagjai voltak.
Hozzátette, hogy ez volt a második ilyen művelet egy héten belül. A múlt héten szerdán a világszervezet száz alkalmazottját evakuálták a közép-ázsiai országból.
A Kabult vasárnap elhagyó ENSZ-személyzet egy része a kazahsztáni Almatiból folytat majd távmunkát.
Az ENSZ Afganisztánban jelenleg a helyszínen maradó több ezer munkatársának és partnerének biztonságára összpontosít, valamint arra, hogy eljuttassa a létfontosságú humanitárius és egyéb segélyeket az arra rászoruló afgánok millióinak – hangsúlyozta a szóvivő.
Az Egyesült Államok eddig nagyjából 37 ezer embert evakuált Afganisztánból
Alig több mint egy hét alatt az Egyesült Államok nagyjából 37 ezer embert evakuált Afganisztánból, akiknek közel felét az elmúlt 24 órában menekítették ki az országból – jelentette be hétfői, a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján Hank Taylor, az amerikai hadsereg vezérőrnagya.
A részletekről szólva Taylor elmondta, hogy az elmúlt napban mintegy 16 ezer embert evakuáltak Kabulból 28 katonai járattal és 61 koalíciós repülőgéppel. Hozzátette, hogy ez idő alatt a katonai járatok körülbelül 10 400 embert, míg a koalíciós járatok további 5900 embert szállítottak el az ázsiai országból.
A vezérőrnagy arról is beszámolt, hogy az elmúlt 24 órában öt, körülbelül 1300 utast szállító járat landolt az Egyesült Államok szövetségi fővárosában, Washington DC-ben található Dulles nemzetközi repülőtéren.
“Küldetésünk továbbra is arra irányul, hogy biztosítsuk a menekültek folyamatos áramlását Kabulból a közbenső állomáshelyekre és a biztonságos menedékhelyekre” – fogalmazott Taylor.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, John Kirby a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: “több ezer amerikait” evakuáltak Afganisztánból augusztus 14. óta, de nem volt hajlandó pontosítani a számot.
Vasárnap az afgán biztonsági erők egyik tagja meghalt, és több afgán megsebesült, miután egy “ellenséges személy” rálőtt a repülőtér északi kapuját felügyelő biztonsági erőkre – áll az amerikai központi parancsnokság hétfői közleményében. Az afgán erők, valamint az amerikai és a koalíciós csapatok viszonozták a tüzet.
Az üggyel kapcsolatban Kirby úgy fogalmazott: a tisztviselők “nem tudják meghatározni, hogy ki volt az ellenséges személy”. “Arra koncentráltunk, hogy fenntartsuk a biztonságot a repülőtéren. Fenntartottuk. Sajnos ez egy afgán katona életét követelte, és több ember megsérült” – mondta a szóvivő.
Kirby arról is beszélt: a Pentagon tisztában van azzal, hogy a tálibok megüzenték az Egyesült Államoknak, hogy az augusztus 31-i határidőig vonjanak ki minden katonai erőt Afganisztánból, és ennek továbbra is eleget kívánnak tenni. “Ez az a küldetés, amelyet a hadsereg főparancsnoka (Joe Biden amerikai elnök) ránk bízott, és ezt próbáljuk végrehajtani” – közölte a szóvivő. Kirby beszámolója szerint a Pentagon “naponta többször” tárgyal a tálibokkal.
Az amerikai elnök vasárnap arról beszélt, hogy egyeztettek a határidő meghosszabbításáról, ha az szükségessé válik. “Reméljük, hogy nem kell hosszabbítanunk, de lesznek viták ez ügyben” – fogalmazott Biden.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az Egyesült Államok napi szinten tárgyalásokat folytat a tálibokkal “politikai és biztonsági csatornákon keresztül”. Ez “óriási előrelépést” eredményez az amerikaiak és mások Afganisztánból történő kitelepítése ügyében – tette hozzá Sullivan.
Arra a kérdésre, hogy Biden elnök meghosszabbítja-e az amerikai katonai erők kivonására vonatkozó augusztus 31-i határidőt, a nemzetbiztonsági tanácsadó így válaszolt: az elnök “napról napra foglalkozik a kérdéssel, és meg fogja hozni a döntését”.
Az ausztrál kormányfő szerint bármelyik légi menekítés Afganisztánból az utolsó lehet
Ausztrália miniszterelnöke kedden arra figyelmeztetett, hogy a kabuli repülőtérnél a helyzet megjósolhatatlan maradt, és bármelyik légi menekítés az utolsó lehet Afganisztánból.
Scott Morrison a Nine Network tévében beszélt azt követően, hogy Ausztráliának eddigi legnagyobb menekítő műveleteként sikerült 650 embert elvinnie kedd reggelre Afganisztánból, a kabuli repülőtérről.
“Ez volt a legnagyszerűbb éjszakánk” – mondta.
A műveletben Ausztráliának négy, Új-Zélandnak pedig egy katonai repülőgépe vett részt. A két ország eddig összesen 1700 főt menekített ki Afganisztánból, köztük félszáz afgán atlétát.
MTI
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
