Cadmus fordítás Cadmus

Az iszlám vezetőnek nem tetszik, hogy Gulyás Gergely nem akar több mecsetet Magyarországon

2017. 11. 05.

Választások előtti mesterséges hangulatkeltésnek nevezte Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető azon kijelentését, hogy a szabad vallásgyakorláson túl nemzetbiztonsági kockázatot jelent egy mecset építése Magyarországon. Az egyházi vezető szerint fennáll a veszélye annak, hogy a magyar muszlim közösséggel szemben gerjesztett ellenérzés tettlegességig fajul.

A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület közleményében megdöbbenésének adott hangot Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének az Echo televízióban tett kijelentésével kapcsolatban, miszerint a mecset építése Magyarországon jelenleg nemcsak vallási, hanem biztonságpolitikai kérdés. Emlékezetes, a frakcióvezető Bayer Zsolt Mélymagyar című műsorának vendégeként beszélt arról, hogy Európa a terrorcselekmények kapcsán sem nézett szembe azzal a ténnyel, hogy ahol a radikális iszlám felüti a fejét, ott bármelyik pillanatban előfordulhatnak terrorcselekmények. A vallásszabadság mellett tehát ez a kérdés már a nemzetbiztonság területét is érinti. Bayer Zsolt a témát leegyszerűsítve a beszélgetésben úgy fogalmazott:

ahol tehát mecset van, „ott van a baj”.

Gulyás Gergely erre a felvetésre úgy reagált, hogy ez a magállapítás helyes, éppen ezért Magyarországon nem lesz mecset, és bár van ilyen kezdeményezés, ez jelenleg biztonsági szempontból negatívumokkal járna. Hozzátette, a kormány álláspontja az, hogy bár sajnálják azokat, akik ennek vesztesei lesznek, de megismételte, ez már nem csupán vallásszabadsági, hanem biztonságpolitikai kérdés is egyúttal.

A Nemzetbiztonsági kockázatot jelentőket egyénileg kell kiszűrni

Az iszlám jogvédő egyesület a kijelentésekre reagálva közleményében azt írta, megdöbbentő, hogy a kormány az iszlám vallás közösségi gyakorlását nemzetbiztonsági kockázatként értékeli. Felidézték, Gulyás Gergely tavaly még jelenlétével tisztelte meg az iszlám magyarországi elismerésének 100. évfordulójára rendezett konferenciát, most viszont számos nemzetközi egyezményben és európai uniós jogszabályban, továbbá az alaptörvény VII. cikkében garantált szabadságjog korlátozására tett utalást. Mint a közlemény fogalmazott, ez utóbbi szerint a vallás szabadságához való jog magában foglalja azt is, hogy az adott vallást „akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa (…) gyakorolja vagy tanítsa”. Sőt, az Alkotmánybíróság nemrég kimondta a hasonló korlátozást bevezető ásotthalmi rendelet alkotmányellenességét. A jogvédő szervezet hangsúlyozta,

hazánkban számos, mecsetként funkcionáló imaház működik, melyek szabadon látogathatók, így bárki meggyőződhet arról, hogy semmilyen radikalizáció nem folyik bennük.
A közleményben arra kérik a döntéshozókat, ne bélyegezzék meg kollektíven közösségüket, a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyeket egyénileg kell kiszűrni. Hozzátették, a MIJE jelezni fogja a hatóságoknak, ha ilyen személyekről szerez tudomást, de jogaik korlátozása ellen tiltakozni fognak a megfelelő fórumokon.

Politikai hangulatkeltés

A MagyarNarancs.hu-nak nyilatkozó Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke az esetet választások előtti mesterséges hangulatkeltésnek nevezte, mivel tiltani sem kell valójában a mecsetépítést, mert „újak nem is igazán épülnek”. Hozzátette, a jelenlegiek is úgy jöttek létre, hogy egy meglévő épületet vagy épületrészt alakítottak át a közösségek.

A vallási vezető arról is beszélt, egy ilyen lépéssel csak még tovább hangolhatják a 30-40 ezres muszlim közösség ellen a közhangulatot, és fennáll a veszélye annak, hogy a velük szemben gerjesztett ellenérzés tettlegességig fajul. Sulok Zoltán hangsúlyozta, konkrétumok ismerete nélkül is alkotmányossági aggályokat vet fel egy közösség szabad vallásgyakorlásának ilyen jellegű korlátozása.

Orientalista.hu – PestiSrácok, Echo TV, Magyar Narancs

Megosztom:

, , , ,





Back to Top ↑