Azerbajdzsán a határkijelölési tárgyalások előbbre hozatalát javasolta Örményországnak
2022. 10. 03.
A határon fennálló feszültségek kezelése érdekében Azerbajdzsán azt javasolta Örményországnak, hogy a tervezett határkijelölési tárgyalásokat novemberről októberre hozzák előre – derült ki a bakui külügyi tárca vasárnap késő esti közleményéből.
Az örmény és az azeri külügyminiszter vasárnap Genfben tárgyalt, miután a két volt szovjet tagköztársaság között szeptember végén ismét harcok törtek ki, amelyeknek több mint 200 halálos áldozata volt.
“A találkozón Azerbajdzsán a két ország között ki nem jelölt határon tapasztalható feszültségek miatt kezdeményezte, hogy a határmegállapítással foglalkozó kétoldalú bizottság következő ülését októberben tartsák, ne pedig novemberben, ahogyan arról korábban megállapodtak” – írta a tárca a honlapján nyilvánosságra hozott közleményében.
Az örmény külügyminisztérium sajtószolgálata hétfőn arról számolt be, hogy Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval folytatott megbeszélésén megismételte Jereván álláspontját az azerbajdzsáni csapatok országból való kivonásának és az örmény hadifoglyok szabadon bocsátásának szükségességéről.
A felek különös figyelmet fordítottak az örmény-azerbajdzsáni határon kialakult helyzet ellenőrzésére szolgáló nemzetközi mechanizmusok bevezetésére. Mirzoján hangsúlyozta, hogy az azerbajdzsáni fegyveres erők által elkövetett háborús bűnöket a nemzetközi tényezőknek egyértelműen értékelniük kell, és a bűnösöket bíróság elé kell állítani.
A miniszterek véleményt cseréltek az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződésről, és a jogok és biztonsági garanciák biztosításáról a hegyi-karabahi örmények számára, a többi között a Sztepanakert és Baku közötti párbeszéd mechanizmusának létrehozásával.
Megállapodtak abban, hogy meg kell szüntetni egyes regionális közlekedési útvonalak blokádját, és a területileg illetékes ország joghatósága alá kell helyezni őket.
A térségben a harcok a nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert, de 2020-ig nagyrészt a többségi örmény lakosság által ellenőrzött Hegyi-Karabah ellenőrzése miatt évtizedek óta tartó ellenségeskedésekhez kapcsolódnak. A két fél közötti összecsapások a hónap elején robbantak ki ismét. Örményország szerint Azerbajdzsán megtámadta a területét, és – nem a vitatott hegyi-karabahi térség részét képező – településeket foglalt el Örményország határain belül. Azerbajdzsán azt állította, hogy az örmény fél “provokációira” válaszolt.
A hegyi-karabahi enklávé örmény többségű, de a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. Örményország segítségével a helyi örmények a 90-es évek elején véres háborúban Hegyi-Karabah egészét, sőt a környező területeket is ellenőrzésük alá vonták.
A konfliktus 2020. szeptember 27-én lángolt fel újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított az örmények ellenőrizte enklávé és a környező területek visszafoglalására. Hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én orosz közvetítéssel fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben továbbra is rendszeresek az összetűzések.
MTI
Franciaország és Szaúd Arábia tárgyalásokat kezdeményez a palesztin állam létrehozására →
13 fontos pontból áll az Izrael és Libanon közötti fegyverszüneti megállapodás →
Több mint egy évnyi erőszaknak vetett véget a tűzszünet Izrael és Libanon között →
