2019. 02. 09.

Bebetonoznák az egyiptomi elnök hatalmát

Az egyiptomi képviselők ötöde a minap tervezettel fordult a házelnökhöz, melyben több javaslatot tettek az alkotmány módosítására.

Visszatérnének például a kétkamarás parlamenti rendszerhez, amelyet még 2012-ben töröltek el, egy évre rá, hogy elűzték Hoszni Mubarak elnököt. Újra életre hívnák a média ellenőrzéséért felelős információs minisztériumot, amelyet ugyancsak 2011 után szüntettek meg, 25 százalékos kötelező kvótát kapnának a nők a törvényhozásban , valamint növelnék a fiatalok, a munkások, a hátrányos helyzetűek és nem utolsó sorban a kopt keresztények képviseletét is.

Emellett – és ez a legfontosabb javaslat – négyről hat évre növelnék az elnök mandátumának idejét. Mivel a tavaly újraválasztott jelenlegi államfő, Abdel Fattah esz-Szíszi már második ciklusát tölti, és az alkotmány értelmében harmadjára nem mérettetheti meg magát, elvileg 2022-ben távoznia kellene a hatalomból. Elképzelhető azonban, hogy a most benyújtott módosítások egyik célja, hogy a mandátumai úgymond „újrainduljanak”, ami zöld utat nyitna, hogy akár 2034-ig Egyiptom elnöke maradjon. A javaslatokra a parlament illetékes bizottsága már rábólintott, ezután a parlament szavaz róluk, és kétharmados többség esetén népszavazásra bocsátanák a kérdést.

Az erről szóló híreket az ellenzék felháborodva fogadta, a Twitteren több ezren tiltakoztak, mondván, a tervek szembe mennek a 2011-es forradalommal. „Főbb jellemzők: az elnöki időszak kiterjesztése, a bírói függetlenség csökkentése, a hadsereg felkenése az állam védelmezőjeként. Az arab tavasz megfordítva” – fakadt ki Mohammed el-Barádei Nobel-békedíjas egyiptomi politikus is. Tekintve azonban, hogy a törvényhozás túlnyomó többsége esz-Szíszi mögött áll, valószínűtlen, hogy elgáncsolnák az ügyet, és várhatóan a referendum is sikeres lesz.
A 64 esztendős esz-Szíszi korábban úgy nyilatkozott, hogy nem tervezik az alkotmány módosítását, és ő nem akar hatalomban maradni második mandátumának lejártát követően. Csakhogy miután 2013-ban a népharag elsöpörte Muhammad Morszit, és pártját, az iszlamista Muszlim Testvériséget betiltották és üldözik, a politikai palettán nincs igazi kihívója, sem alternatívája.

Esz-Szíszi a 2014-es elnökválasztáson 96,91 százalékot zsebelt be, négy évre rá 97,08 százalékkal még javítani is tudott. Igaz, ellenfelei inkább csak biodíszletként szolgáltak, tavaly a komolyan vehető ellenjelöltek sorra léptek vissza, vagy takarították el őket, végül egyedül Músza Musztafa Músza, egy apró párt alig ismert vezetője szállt ringbe, úgy, hogy korábban alakulata és ő is nyíltan támogatta az elnököt. Híradások szerint jelölése napjáig például még Facebook-profiljának borítóképén is Esz-Szíszit éltette.

Egyiptomban nem léteznek független közvélemény-kutatások, így nincs megbízható adat arról, hogy a tábornokból lett politikus társadalmi támogatottsága hogyan áll. Az utcán mindenesetre egyelőre nem lászik az elégedetlenség. Az ország gazdasága magabiztosan növekszik (5,3 százalékos), a munkanélküliség csökken (már 10 százalék alatti), a biztonsági helyzet viszonylag stabil, az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az államnak meg kell küzdenie, éppen saját, százmilliósra növekvő népessége.

Nem világos az sem, hogy ki lehetne Al-Sisi utódja. Az erőskezű elnök némileg joggal tart attól, hogy távozása után ismét az iszlamisták, rosszabb esetben szélsőségesek kezébe kerülhet az irányítás. Dacára a rendre felmerülő emberi jogi aggályoknak, kívülről sincs arra szándék, hogy elmozdítsák, a világ vezetői egymásnak adják a kilincset az egyiptomi elnöknél. Donald Trumppal például két év alatt ötször egyeztetett, Vlagyimir Putyinnal stratégiai együttműködést kötött tavaly, Angela Merkelnél a múlt év végén járt, Emmanuel Macron egy hete látogatta meg.

Népszava

Sharing is caring!

,




Back to Top ↑