Berlin szerint roszul ítélték meg az afgán helyzetet
2021. 08. 19.
Rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni” – mondta a német külügyminiszter hétfőn Berlinben a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztánról.
Heiko Maas tájékoztatóján kiemelte, hogy a kabuli nemzetközi repülőtéren uralkodó állapotokról “rendkívül fájdalmas” és mindenkit mélyen megrázó képek érkeznek.
Ezek a felvételek is azt mutatják, hogy a német kormány, a hírszerző szolgálatok és az egész nemzetközi közösség tévesen ítélte meg az afganisztáni helyzetet.
Senki nem tudta megjósolni, hogy “az afgán biztonsági erők milyen sebesen hátrálnak meg és kapitulálnak a tálibok előtt” – mondta a miniszter.
“Mi sem láttuk mindezt előre, és egy ilyen napon, mint ez a mai, az őszinteség is azt parancsolja, hogy ezt a legteljesebb mértékben beismerjük” – emelte ki a német diplomácia vezetője.
Kifejtette, hogy a téves helyzetértékelés ügyét fel kell majd dolgozni, de egyelőre a Kabulban rekedt emberek kimentésére kell összpontosítani.
Ismertette: elindult a német hadsereg (Bundeswehr) légi művelete, amely azt célozza, hogy a lehető legtöbb embert kimentsék Kabulból a német állampolgárok, afgán munkatársaik és közvetlen családtagjaik közül.
Eddig 2500 ilyen afgán állampolgárnak adtak ki vízumot, és 1900-at már elszállítottak az országból – közölte.
A hétfőn indított mentőakciót amerikai támogatással folytatják. A munkában részt vesz a kabuli német nagykövetség dolgozóinak egy szűk csoportja, amely a külképviselet működőképességének fenntartásáért az afgán fővárosban maradt és kitelepült a repülőtérre – mondta Heiko Maas.
Közölte, hogy az EU-s külügyminiszterek tanácsa kedden rendkívüli ülést tart az afganisztáni helyzet megvitatására.
A német légierő (Luftwaffe) négy szállítógéppel – három Airbus A400M, és egy Airbus A400M típusú repülővel – igyekszik kimenteni embereket Kabulból.
A tervek szerint az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe szállítják majd a németeket és a tálibok bosszúja elől menekülő helyi segítőiket, illetve családjukat. A kimentettek charterjáratokkal jutnak majd az üzbég fővárosból Németországba.
Német hírportálok értesülései szerint az első német szállítógép – egy A400M-es – hétfő délután érkezett Kabul térségébe, de nem kapott leszállási engedélyt. Ezért a repülőtér felett köröz, arra vár, hogy az amerikai egységek kiürítsék a leszállópályát, amelyet elleptek a Kabulból távozni igyekvő emberek.
Német külügyminiszter: a tetteik alapján kell megítélni a tálibokat
Nem a bejelentéseik, hanem a tetteik alapján kell megítélni az Afganisztánt uralmuk alá hajtó tálibokat – jelentette ki a német külügyminiszter kedden Berlinben.
Heiko Maas az EU-s külügyminiszterek rendkívüli tanácskozása után tartott tájékoztatón elmondta: az értekezleten arra az eredményre jutottak, hogy “a tetteik alapján fogjuk megítélni a tálibokat”.
Fontos, hogy a következő, átmeneti időszak békés legyen, és az átmeneti kormány tevékenységétől függ majd, hogy el lehet-e hinni a tálibok bejelentéseit – tette hozzá.
Ismertette, hogy a kabuli német nagykövet Dohába utazott, hogy kapcsolatba lépjen a katari fővárosban még 2020-ban kezdett afganisztáni béketárgyalásokon részt vevő tálib küldöttséggel. Tárgyalásainak célja, hogy a tálibok a német hadsereg (Bundeswehr) és más német szervezetek afgán segítőit is átengedjék a kabuli repülőtér körül felállított ellenőrző pontokon. Ezeken az állomásokon egyelőre csak külföldi állampolgárok kelhetnek át, az afgánokat visszafordítják.
Németországban ezrek követelték az afgán légihíd kibővítését
Berlin 2021. augusztus 18., szerda (MTI/dpa) – Tüntetők ezrei követelték kedden Németország több városában, hogy a kormány fokozza az Afganisztánban veszélyeztetett emberek kimenekítésére tett műveleteit.
A szervezők szerint a legnagyobb tüntetés a fővárosban, Berlinben volt, ahol a német parlament épülete előtt tartottak nagygyűlést. Itt a tiltakozók olyan táblákat tartottak a magasba, amelyeken az állt, hogy “Légihidat most” és “Van helyünk”. A rendőrség szerint a megmozduláson kétezer-százan vettek részt, lényegesen többen, mint az előre regisztrált ötszáz fő.
Számos, egymással szoros kapcsolatot ápoló csoport nyolc németországi városban szólított fel tüntetésre. Kölnben a szervezők szerint mintegy ezren mentek el a megmozdulásra, szintén lényegesen többen, mint az várható volt.
A résztvevők és a jogvédő csoportok felszólították Németországot, hogy gyorsan fogadjon be olyan afgánokat, akikre üldöztetés vár a szélsőséges tálibok hatalomra kerülését követően. Sürgették egyben a kormányt, jelentősen fokozza erőfeszítéseit, hogy menedékjogot nyújtson újságíróknak, nőjogi aktivistáknak, emberi jogi aktivistáknak és másoknak, akiket most fenyegetés érhet.
Angela Merkel kancellár hétfőn azt mondta, hogy Németország várhatóan akár tízezer embert is kimenekíthet Afganisztánból, köztük olyanokat, akik a német minisztériumok, a hadsereg munkáját segítették az elmúlt időben, így ügyvédeket és aktivistákat is.
Merkel: nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat
A tálibok elől Afganisztánból menekülő emberek ügyében nem szabad ismét elkövetni a 2015-ös menekülthullámhoz vezető hibákat – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben.
A kormányfő tájékoztatóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek támogatást kell nyújtania az Afganisztánnal szomszédos országoknak, főleg Pakisztánnak, hogy ha Afganisztánból elmenekülnek emberek a tálibok elől, akkor el tudják látni a segítségre szorulókat.
Jelezte: elképzelhető, hogy összehívnak egy rendkívüli EU-csúcsot, amelynek egyik fő témája éppen az afgán menekülteket befogadó térségbeli országok támogatása lehet.
Ezeknek az embereknek biztos menedéket kell nyújtani, és nem szabad ismét elkövetni azt a hibát, hogy a nemzetközi közösség nem biztosít elég pénzt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) és élelmiszer-segélyezéssel foglalkozó szervezetének (WFP), aminek következtében “Jordániából, Libanonból és közvetlenül Szíriából is elindultak az emberek Európába”.
Afganisztán esetében gyorsabban kell lépni, és gyorsabban támogatni kell a környező országokat – fejtette ki a német kancellár.
Merkel: a menekülőkön elsősorban a szomszédos országokban kellene segíteni
A német kancellár szerint az Afganisztánból menekülő embereken elsősorban a szomszédos országokban kellene segíteni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) irányításával.
Angela Merkel úgy fogalmazott kedden újságírók előtt, hogy “csak ez után lehet a második lépésen elgondolkodni, azon, hogy a legsúlyosabban érintett embereket esetleg Európába hozzák valamilyen ellenőrzött módon”.
Merkel megjegyezte: ebben az ügyben nem olyan egyszerű közös európai álláspontot kialakítani. Bár sok ország fogadott be menekülteket, az Európai Uniónak ez egy gyenge pontja, hogy máig nem volt képes közös menekültpolitikát kialakítani. Ezen fokozott erővel kell tovább munkálkodni – mondta a német kancellár Kaja Kallas észt miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A szeptember végi általános választásokra készülő Németországot aggodalommal tölti el annak lehetősége, hogy újra a 2015-2016-oshoz hasonló menekültválság bontakozhat ki a tálibok afganisztáni hatalomátvétele után.
Kaja Kallas is kiemelte, hogy a menekültek kérdésében szorosan együtt kell működni az Afganisztánnal szomszédos államokkal, amelyek a leggyorsabban tudnának ezeknek az embereknek segíteni.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy a Nyugat Afganisztánban nemcsak a terrorveszély ellen harcolt, hanem arra is kísérletet tett, hogy az országban olyan tartós politikai rendszer épüljön ki, amely több szabadsággal és fejlődési lehetőségekkel járt volna. “Ezen a ponton egyszerűen meg kell állapítanunk, hogy nem értük el a céljainkat, és a tálib hatalomátvétel után félő, hogy minden a visszájára fordulhat” – fogalmazott a kancellár, utalva arra, hogy arról is beszélni kell, a jövőre nézve milyen tanulságokat lehet levonni.
A Bundeswehr kimenekített 125 embert Kabulból, Merkel nemzetközi együttműködésről egyeztetett
Az első akcióval kimenekített hét ember után második próbálkozásra már 125 embert szállítottak el Kabulból kedden a német hadsereg (Bundeswehr) afganisztáni mentési műveletében, amellyel kapcsolatban Angela Merkel kancellár szoros együttműködésről egyezett meg francia, brit és olasz partnerével.
A kancellár telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel, Boris Johnson brit kormányfővel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel a műveletekről, és megállapodtak abban, hogy összehangolják saját állampolgáraik és az afgán segítők kimentését Kabulból, és kölcsönösen segítik egymást.
Angela Merkel tárgyalt az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) vezetőjével, Filippo Grandival is. Ezzel kapcsolatban egy keddi tájékoztatóján aláhúzta, hogy először az Afganisztánnal szomszédos országok támogatásáról kell tárgyalni, és második lépésként lehet “elgondolkodni” arról, hogy különösen veszélyeztetett afgán menekültek Európába jöjjenek, méghozzá “ellenőrzött” módon.
A német légierő (Luftwaffe) első szállítógépe a kabuli nemzetközi reptéren uralkodó rendezetlenség miatt csak hét embert szállított az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába, Taskentbe, de az Airbus A400M-mel megérkezett a Bundeswehr gyorsreagálású hadtestének (DSK) egy alakulata, amelynek feladata az evakuálás biztosítása. Munkájuk révén a második katonai géppel már 125 embert juttattak ki Afganisztánból, köztük németeket, afgánokat és más országok állampolgárait.
A tervek szerint az afgán főváros és Taskent közötti légi híd révén naponta legalább 400 embert helyeznek biztonságba. Elsőként a német állampolgárok kimentésére összpontosítanak, majd a Bundeswehr, valamint a segélyszervezetek és egyéb német szervezetek afgán segítőit igyekeznek családostul kimenekíteni a radikális iszalmista tálibok uralma alá került országból. A németeket és az afgánokat együttvéve tízezer ember kimentését tervezik. Taskentből charterjáratokkal szállítják őket tovább Németországba.
Azonban egyelőre csak a német állampolgárok elszállítása tűnik biztosan megvalósíthatónak – jelezte Heiko Maas külügyminiszter kedi berlini tájékoztatóján. A tálibok ellenőrzőpontokat állítottak fel a repülőtér térségében, és a külföldi állampolgárokat ugyan automatikusan átengedik, de arra nincs garancia, hogy a Bundeswehr, a szövetségi rendőrség vagy a fejlesztési szervezetek afgán munkatársai is átjutnak az ellenőrzésen. Ezért számukra “sokkal veszélyesebb a helyzet” Kabulban – mondta a német diplomácia vezetője.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.
Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból. A tálibok a nemzetközi erők kivonulását kihasználva nagyszabású offenzívát indítottak, és az ország legnagyobb részének elfoglalása után, vasárnap Kabult is ellenőrzésük alá vonták.
A német kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős minisztere, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csak azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.
MTI
Német információk szerint brit csapatok harcolnak Ukrajnában →
Kiszivárgott felvételeken német tisztek vitatták meg a Krími-híd felrobbantását →
Népírtás támogatása miatt nyújtott be keresetet Németország ellen →
