Berlinben egyre több a szalafita
2018. 01. 19.
Az elmúlt hét évben több mint megkétszereződött a számuk, és immár 950 olyan muszlimot tartanak számon Berlinben, akik az iszlám szalafita ágához tartoznak – ismertette a berlini alkotmányvédelmi hivatal egy, a héten a képviselők elé került dokumentumát a Der Tagesspiegel című német lap.
A szalafiták sokszínű csoportot alkotnak, de puritán szemléletük mellett – az iszlámnak vissza kell térnie a „tiszta elődökhöz” – a dzsihadistákkal rokoníthatók, mivel a magánéletre is kiterjesztik vallásuk tanításának merev értelmezését.
Berlinben – az alkotmányvédelem szerint – 420 a szélsőséges szalafiták száma. A német fővárosban ez az irányzat különös aggodalmat kelt azóta, hogy 2016 végén a tunéziai származású, szalafita kapcsolatrendszerrel rendelkező Anis Amri kamionnal egy berlini karácsonyi vásár látogatói közé hajtva tizenkét embert megölt.
A tettét 24 évesen végrehajtó fiatalembertől azonban eltér az átlagos berlini szalafita profilja. Átlagban 34 évesek, és jelentős részük Oroszország déli részéről – Csecsenföldről, Ingusföldről, Dagesztánból és Oszétiából – származik. De a 2014 után Németországba érkezettek között is találtak 27 szalafitát, akik főleg Szíriából, Irakból, Afganisztánból és Oroszországból valók; közülük 16-ot tartanak erőszakra hajlamosnak. A berlini szalafita körök legismertebb alakjának Denis Cuspert, a Deso Dogg művésznevű rapper számít. A részben ghánai származású, de Nyugat-Berlinben született Cuspert az Iszlám Állam dzsihadistáihoz is csatlakozott.
A szalafiták számának emelkedése nem csak a fővárosiakat aggasztja. Németországban összesen mintegy 11 ezer ilyen embert tartanak számon. Nemrég a német legfelső bíróság újratárgyalást rendelt el a wuppertali vallásrendőrség ügyében; ezt a szervezetet szalafiták működtették az észak-rajna–vesztfáliai városban.
A „Saría rendőrség” feliratú, narancssárga láthatósági mellényükben „razziákat” tartottak és zaklatták azokat, akiket az iszlám törvények, a saría megsértőinek tartottak. Tilosnak nevezték a szeszes italok fogyasztása és a szerencsejátékok mellett a zenehallgatást, a koncertlátogatást, a kábítószer-fogyasztást és a prostitúciót is.
A berlini Demokratikus Kultúrcentrum elnevezésű szervezet korábban azt állapította meg: a szalafiták nemcsak a demokratikus társadalmaktól határolódnak el, de a többi muzulmántól is. A síiták és az alaviták az ő szemükben eleve hitetlenek, de annak tartják a szunniták nagy többségét is, akik nem felelnek meg az ideáljaiknak. A legtöbbjük térítő szándékú.
Magyar Idők – Szőcs László