Donald Trump újabb pénzügyi szankciókat vezetett be Irán ellen
2019. 07. 02.
Az amerikai elnök által hozott intézkedések Irán legfőbb vallási vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot és közeli munkatársait, illetve többek között a Forradalmi Gárda nyolc parancsnokát érintik – hangzott el az M1 Világ című műsorában.
Trump tavaly májusban felmondta a 2015-ben aláírt atomegyezményt
Az Amerikai Egyesült Államok és Irán viszonya azután vált feszültté, hogy Trump tavaly májusban felmondta az elődje és öt másik nagyhatalom által Iránnal 2015-ben aláírt atomegyezményt, valamint több lépésben gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen. Hasszán Róhani iráni elnök az amerikai lépésekre válaszul idén májusban bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit.
Washington és Teherán között tovább éleződött a helyzet, mikor májusban az Ománi-öbölben négy tankhajón, majd júniusban a Hormuzi-szorosban két tankhajón is robbanás volt. A történtekért az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé. A detonációk körülményeit egyelőre nem sikerült tisztázni. Az amerikai vezetés szerint egy videófelvételen az látható, ahogy az iráni Forradalmi Gárda katonái eltávolítanak egy fel nem robbant tapadóaknát a japán Kokuka Courageous tanker oldaláról.
Washington és Teherán konfliktusa kis híján háborúba torkollott
Irán tagadja, hogy bármi köze lenne a támadásokhoz. Washington és Teherán konfliktusa nemrég kis híján háborúba torkollott, mikor az iráni hadsereg a Hormuzi-szoros felett lelőtt egy amerikai felderítő drónt. Washington szerint a drón nemzetközi vizek felett repült, amikor kilőtték, Teherán szerint viszont a légi jármű megsértette Irán légterét.
Megtorlásul a drón kilövéséért, Trump katonai válaszcsapást akart mérni a perzsa államra, ám 10 perccel a támadás indítása előtt lefújta az akciót. A katonai akció helyett az Egyesült Államok végül kibertámadást indított Irán ellen.
Egyelőre nem tudni, hogy a támadás milyen sérüléseket okozott az iráni számítógépes rendszerekben. Teherán szerint egyáltalán nem keletkeztek károk. Az iráni és az amerikai vezetés a konfliktus kiéleződése óta többször is hangsúlyozta, hogy nem akar háborút.
A feltételeiből azonban egyik fél sem enged: Washington csak akkor ül tárgyalóasztalhoz, ha Irán teljesíti az amerikai követeléseket: az ország nem rendelkezhet atomfegyverrel, valamint fel kellene adnia a közel-keleti hatalmi törekvéseit. Teherán pedig azt követeli, hogy az Egyesült Államok lépjen vissza az atomalkuba, és oldja fel az iszlám köztársasággal szemben visszaállított büntetőintézkedéseket.
Hirado.hu, MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
