2019. 08. 07.

Egy török bíróság több mint száz ellenzéki internetcím elérhetőségének korlátozásáról döntött

Egy ankarai bíróság összesen 136 török ellenzéki internetcím, köztük hírportálok oldalai és közösségi médiafiókok hozzáférhetőségének korlátozásáról döntött a török országos csendőr-főkapitányság kérésére.

Az érintett 15 hírportál között van a független bianet.org is, amely török, kurd és angol nyelven is kiemelten foglalkozik az emberi jogok, valamint a nők elleni erőszak helyzetét feszegető témákkal. A közösségi médiafiókok között Facebook-, Instagram-, Twitter-, YouTube- és Pinterest-oldalak szerepelnek, beleértve a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) isztambuli képviselője, Oya Ersoy Twitter-fiókja is – írta kedden a Sözcü legfőbb török ellenzéki napilap internetes oldalán.

Miután a bírósági határozat nem tartalmazza, hogy a korlátozás a bianet.org esetében mely cikkekre vonatkozik, Meric Eyüboglu, a portál ügyvédje kijelentette: a döntés értelmében az oldal egésze elérhetetlenné válik. Eyüboglu elmondása szerint a törvényszék nem látta szükségét megindokolni az intézkedést, amely 2000 novemberétől kezdődően több mint 200 ezer hírt tesz hozzáférhetetlenné a portálon. A bianet.org egyelőre elérhető, a határozat végrehajtásának ideje az ügyvéd előtt ismeretlen.

Értelmezhetetlen bírósági érv

A döntés ellen hét nap fellebbezési idő áll rendelkezésre.

A Törökországi Újságírók Szakszervezetének (TGS) elnöke, Gökhan Durmus a hírre reagálva úgy fogalmazott: „az a mentalitás, amely nem tudja megemészteni a demokráciát és a szólásszabadságot, cenzúrával és korlátozással támadja a nép jogát a hírekhez való hozzáférésben.” Durmus rámutatott, hogy a határozat, amely mellett – tudomása szerint – a „bűncselekmény elkövetésének megakadályozásával” érvelt a bíróság, jogilag értelmezhetetlen.

Veszélyes lépés

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi jogvédő szervezet törökországi munkatársa, Erol Önderoglu a T24 török hírportál tanúsága szerint arról számolt be, hogy a törvényszék a nemzetbiztonságra hivatkozva hozta a döntést. Önderoglu egyúttal rendkívül önkényesnek és veszélyesnek minősítette a lépést, amely szerinte a szabad újságírást veszi célba.

A 2016. július 15-ei puccskísérletet követően a török kormány terrorpropaganda címén csaknem másfél száz újságírót börtönbe záratott, és hasonló nagyságrendben sajtóorgánumokat szüntetett meg. A török hatóságok a korábbi években több internetes közösségi oldal, köztük a Facebook, a Twitter és a YouTube blokkolását is elrendelték már. A Wikipédia 2017 áprilisa óta nem elérhető az országban.

Törökország múlt csütörtökön megszigorította az internetes műsorszórás szabályozását is, lehetővé téve egyebek mellett a Netflix hatósági ellenőrzését. A hivatalos közlönyben megjelent előírás szerint a török médiahatóság, a Rádió és Televízió Legfelsőbb Tanácsa (RTÜK) engedélye nélkül például a Netflix, továbbá a török puhutv vagy a BluTV sem folytathat streamingszolgáltatást. A szabályozás értelmében az érintett külföldi cégeknek leányvállalatot kell alapítaniuk és adót kell fizetniük Törökországban.

Hirado.hu, MTI

Sharing is caring!

, , ,




Back to Top ↑