Egyiptom és Szudán a BT-hez fordul a Nílus hozamáról Etiópiával folyó vitája miatt
2021. 07. 10.
Egyiptom és Szudán csütörtökön arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), hogy kezdjen “megelőző diplomáciába”, illetve jogilag kötelező érvényű megállapodást követelt az Etiópiával folytatott vita feloldására a Níluson épített gátból származó vízhozammal kapcsolatban.
Etiópia kitart amellett, hogy a kérdést az Afrikai Unió (AU) keretein belül is meg lehet oldani, és ezzel több BT-tagország egyetértett.
Kairó és Khartúm az ENSZ BT ülésének összehívását kérte, külügyminisztereik pedig New Yorkba repültek, hogy előmozdítsák a tanács intézkedését, mert érvelésük szerint az Addisz-Abebával folytatott tízéves tárgyalássorozat kudarcba fulladt.
Egyiptom és Szudán állítása szerint az etióp gátnál (Grand Ethiopian Renaissance Dam, GERD) már másodszor töltik fel a víztározót, amely nemcsak egy 2015-ös megállapodásnak mond ellent, hanem “egzisztenciális fenyegetést” jelent 150 millió ember számára, aki Afrika legnagyobb folyójának alsóbb szakaszán él.
A Kék-Níluson épült GERD 80 százalékban elkészült, és 2023-ban már teljes termelőkapacitással működhet, amellyel Afrika legnagyobb vízerőműve lehet, a világon pedig a hetedik legnagyobb az etióp állami média szerint.
Addisz-Abeba szerint az 5 milliárd dolláros gát alapvető fontosságú az etióp gazdasági fejlődés előmozdításához, és a lakosság túlnyomó részének áramellátásához.
Szelesi Bekele Avulacsev etióp vízügyi miniszter azt mondta a tanácsnak, hogy a víztározó feltöltése része a gát építésének, és az ENSZ BT-nek nem kellene foglalkoznia a Nílus vizének ügyeivel, mivel semmi sem áll távolabb az ENSZ eredeti célkitűzéseitől: a nemzetközi béke és biztonság szavatolásától.
Avulacsev úgy vélte, a BT-nek arra kellene biztatnia Egyiptomot és Szudánt, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson a GERD feltöltésével és működésével kapcsolatos megállapodásról.
Számeh Sukri egyiptomi és Mariam al-Mahdi szudáni külügyminiszter Etiópiát okolta a megállapodáshoz szükséges politikai akarat hiánya miatt. A két diplomata arra biztatta a tanácsot, hogy fogadja el azt a Tunézia által szövegezett határozattervezetet, amely felszólítaná Egyiptomot, Szudánt és Etiópiát, hogy az AU égisze alatt hat hónapon belül olyan, jogilag kötelező megállapodást hozzanak tető alá, amely “biztosítja Etiópia jogát a vízierőművel előállított elektromos áramhoz (…), miközben megakadályozza a folyó alsó szakaszán fekvő államok vízbiztonságának jelentős sérülését”.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet kifejtette, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint a Nílus vize megosztásának ügyét “meg lehet oldani (…), feltéve, ha valamennyi fél részéről megvan a politikai akarat, és az AU vezetésével sürgősen folytatják a tárgyalásokat”.
Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ nagykövet aggodalmának adott hangot az “eszkalálódó konfrontatív hangvétel” miatt, és leszögezte, hogy “a katonai erő esetleges alkalmazásának bármilyen felvetése elfogadhatatlan”.
MTI
Ramallah: Gázának az önálló palesztin állam részévé kell válnia →
Izraeli média: Sissi nem hajlandó telefonhívást fogadni Netanjahutól →
Felavatták az orosz építésű atomerőmű negyedik blokkját Egyiptomban →
