ENSZ-főtitkár: a világnak össze kell fognia az afganisztáni terrorfenyegetéssel szemben
2021. 08. 19.
A nemzetközi közösség fogjon össze az afganisztáni terrorfenyegetéssel szemben, ne engedje, hogy a dél-ázsiai ország ismét terrorszervezetek működési terepévé vagy menedékévé váljék – mondta hétfőn New Yorkban az ENSZ-főtitkára a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén, amely új, befogadó és képviseleti egységormány létrehozását szorgalmazta nők részvételével.
António Guterres felhívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a nemzetközi közösséget, hogy egységfrontot alkotva cselekedjen, vessen be minden rendelkezésére álló eszközt az afganisztáni globális terrorista fenyegetéssel szemben az alapvető emberi jogok biztosítása érdekében.
A főtitkár felszólította a tálibokat és valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben és védjék meg a nemzetközi emberiességi jogot és valamennyi ember szabadságjogait, aggodalmát fejezve ki mindenekelőtt az afgán nők és lányok ellen elkövetett fokozódó jogsértések hallatán.
Guterres kijelentette: a segélyszervezeteknek továbbra is lehetővé kell tenni, hogy folytathassák a munkájukat az iszlamista hatalomátvétel után is. Eddig úgy tűnik, hogy a tálibok többnyire tiszteletben tartják az ENSZ munkatársait és intézményeit több olyan településen, amelyet az ellenőrzésük alá vontak – mondta. Hozzátette, hogy az ENSZ az afganisztáni biztonsági helyzet függvényében alakítja a jelenlétét. “A legfontosabb viszont az, hogy továbbra is támogatjuk Afganisztán népét e számára nehéz órában” – tette hozzá.
Az ENSZ Humanitárius Segítséget Koordináló Irodája (OCHA) közölte, hogy a humanitárius közösség – mind az ENSZ, mind a civil szervezetek – továbbra is elkötelezettek az afgánok megsegítésére. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) Genfben pedig máris bejelentette, hogy nem csökkenti afganisztáni jelentétét.
Az ENSZ-főtitkár közölte: minden országnak nyitottnak kell lennie az afgán menekültek befogadása és az afganisztáni deportálások leállítása előtt.
A 15-tagú Biztonsági Tanács, amely az afgán helyzet megvitatására tartott hétfőn rendkívüli ülést, a tanácskozás zárt ajtók mögött tartott szakasza után új, befogadó és képviseleti egységormány létrehozását szorgalmazta nők részvételével. A testület egyben felszólított az ellenségeskedések és emberi jogok megsértésének azonnali beszüntetésére, valamint arra, hogy mindenki számára azonnal, biztonságosan és akadálymentesen elérhető legyen a humanitárius segítség.
A tanácskozáson Afganisztán ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek nem szabad elismernie az afgánok által létrehozni kívánt “Afganisztáni Iszlám Kalifátust”. Guliam Iszhakzai hozzátette: Afganisztán polgárháborúba süllyedhet, és latorállammá válhat, ha a nemzetközi közösség nem cselekszik.
A nagykövet szerint a nemzetközi közösségnek átmeneti kormány megalakítását kellene szorgalmaznia Afganisztánban, amelyben részt vennének a különböző etnikai csoportok. Oroszország ENSZ-nagykövete Moszkva aggodalmát hangoztatta a tanácskozáson amiatt, hogy Afganisztánban továbbra is fennmarad a terrorveszély. Vaszilij Nyebenzja hangsúlyozta: Oroszország felszólít az afganisztáni rendezésben érintett minden felet, hogy tartózkodjanak a fegyveres fellépéstől, és békés úton járuljanak hozzá a konfliktus rendezéséhez.
Kína elvárja a táliboktól, hogy teljesítsék ígéretüket, amely szerint nyitott képviseleti kormányzatot hoznak létre Afganisztánban, és felelős intézkedéseket hoznak az afgán állampolgárok és a külföldi képviseletek biztonságának szavatolására – hangsúlyozta Keng Suang helyettes kínai ENSZ-nagykövet.
Franciaország haladéktalan tűzszünet bevezetését és a nemzetközi jog tiszteletben tartását követeli Afganisztánban – jelentette ki Nathalie Estival-Broadhurst, Párizs állandó ENSZ-képviselőjének a helyettese.
Írország ENSZ-nagykövete, Byrne Nason szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen meg minden lehetőt az afganisztáni nők jogainak a védelmében a szigorú iszlám előírásokat betartó tálibok hatalomra kerülése után.
A szunnita iszlamista lázadók a nemzetközi csapatkivonás bejelentése után indítottak erőteljes offenzívát az afgán kormányerők ellen. Vasárnap elfoglalták a kabuli elnöki palotát, ahonnan a kalifátusuk megalakítását akarják bejelenteni.
ICC főügyész: a bíróságnak jogában áll kivizsgálni az Afganisztán területén elkövetett háborús bűncselekményeket
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) jogában áll kivizsgálni a 2003 óta Afganisztán területén elkövetett háborús vagy emberiség elleni bűncselekmény – emlékeztetett keddi sajtóközleményében Karim Kahn, a hágai testület júniusban hivatalba lépett főügyésze.
A főügyész szerint, az Afganisztán területéről jelentett incidensek, az ICC alapító okiratának a Római Statútumnak értelmében a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülhetnek. “E jelentések bosszúból történő kivégzésekről, nők és lányok üldözéséről, gyermekek és a polgári lakosság elleni bűncselekményekről számolnak be” – hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta: aggasztó az Afganisztánban egyre fokozódó erőszak, ezért a konfliktusban résztvevő feleknek, teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeiket, különös tekintettel a polgári lakosság védelmének biztosítására.
“Afganisztán túlságosan hosszú ideje szenved instabilitástól és bizonytalanságtól. Bátorítok minden olyan erőfeszítést, amely megakadályozhatja az emberi életek további elvesztését és az afgán nép szenvedését” – húzta alá a főügyész.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben hozták létre a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására. Az testület márciusban adott engedélyt azon feltételezett háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására, amelyeket 2003 és 2014 között követtek el Afganisztánban.
Több ország közös nyilatkozatot adott ki a nők védelmében
Közös nyilatkozatban szólította fel több ország a tálibokat, hogy tartsák tiszteletben az afganisztáni nők és lányok jogait. A dokumentumot aláírta az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok is.
A nyilatkozatban felszólították az Afganisztánt uraló tálibokat, hogy “biztosítsák a nők és lányok számára azokat a jogokat és védelmet, amely az elmúlt 20 év során az életük szerves részévé vált.”
Az aláíró országok aggodalmukat fejezték ki az afgán nők és lányok oktatáshoz, munkához és szabad mozgáshoz való jogának veszélyeztetése miatt.
Az afgán nők és lányok, mint minden afgán ember, megérdemlik, hogy biztonságban, védelemben és méltóságban éljenek. Meg kell akadályozni a megkülönböztetések és a visszaélések minden formáját. A nemzetközi közösség tagjai készen állnak arra, hogy humanitárius segélyt és támogatást nyújtsanak nekik – olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozathoz Albánia, Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, El Salvador, Honduras, Guatemala, Észak-Macedónia, Új-Zéland, Norvégia, Paraguay, Szenegál, Svájc, Kanada, Kolumbia, Kanada, Új-Zéland, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott.
Nem kizárt, hogy amerikai diplomaták augusztus 31. után is Kabulban maradhatnak
Nem kizárt, hogy amerikai diplomaták augusztus 31. után is az afgán fővárosban, Kabulban maradhatnak, amennyiben szavatolt a biztonságuk – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
“Ha biztonságos és indokolt, hogy ott hagyjuk őket hosszabb időre, akkor megfontolhatjuk ezt a lehetőséget” – fogalmazott Price. A szóvivő hozzátette, hogy a jelenleg Kabulban maradt amerikai diplomáciai személyzet segíti az amerikai állampolgárok és az afgán szövetségesek evakuálását.
Sajtótájékoztatóján Price arról is beszámolt, hogy kedden John Bass, az Egyesült Államok volt afganisztáni nagykövete is elindult Kabulba, hogy segítsen a kiürítésben. A szóvivő szerint Washington abban reménykedik, hogy legalább augusztus 31-ig megtartja “alapvető diplomáciai jelenlétét” a kabuli repülőtéren, és ha biztonságos, akkor tovább is. Mint elmondta: az Egyesült Államok célja, hogy kimenekítsék a lehető legtöbb afgánt is, aki segített a húszéves háború során.
“Nem fogok feltételezésekről nyilatkozni” – ezt válaszolta – szintén keddi sajtótájékoztatóján – Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy az amerikai erők az augusztus 31-i határidőn túl is Afganisztánban maradjanak, amennyiben addig nem ér véget a kiürítés.
Sullivan arról is beszámolt: ígéretet kaptak a táliboktól arra, hogy biztosítják a biztonságos utat a civileknek, hogy eljussanak a kabuli repülőtérre. “A tálibok közölték velünk, hogy készek biztosítani a civilek biztonságos eljutását a repülőtérre, és szándékunkban áll, hogy kötelezzük őket a vállalásaik betartására” – mondta a nemzetbiztonsági tanácsadó.
Sullivan szerint korai lenne megmondani, hogy az Egyesült Államok elismeri-e a tálibokat legitim kormányzó hatalomnak Afganisztánban. “Jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak Kabulban, ahol még a kormány sem alakult meg. Végső soron a tálibok feladata, hogy megmutassák a világ többi részének, kik ők és hogyan szándékoznak továbblépni” – tette hozzá.
A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki kedden elmondta, hogy Afganisztánban mintegy 11 ezer olyan ember van, aki amerikainak vallotta magát, de hozzátette, hogy lehetnek olyanok is, “akik nem azonosították magukat, akik segítséget kérnek, és a repülőtérre érkeznek”. Psaki hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiemelten kezeli az amerikai állampolgárok, a nagykövetség alkalmazottai és családtagjaik, a helyben foglalkoztatott afgán személyzet, valamint a tolmácsok és más, az Egyesült Államokat Afganisztánban segítő személyek kimentését.
UNICEF: a tálib hatalomátvétel után is érkeznek segélyszállítmányok az országba
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) a tálibok hatalomátvételét követően is szállít segélyeket Afganisztán számos részébe, és a szervezet részéről remélik, hogy sikeresen együtt tudnak működni az új vezetéssel – jelentette be kedden az UNICEF afganisztáni ügyekért felelős vezetője.
Genfi sajtótájékoztatóján Mustapha Ben Messaoud elmondta, hogy irodája és a tálibok közt jelenleg is folynak az egyeztetések, amelyekkel kapcsolatban derűlátóan nyilatkozott.
Kiemelte, hogy a tálibok több helyi vezetője elfogadóan nyilatkozott a lányok és nők oktatásáról, mások pedig nem zárták ki a lányiskolák felállítását sem.
A tálibok 1996 és 2001 között irányították Afganisztánt, ez idő alatt megtiltották a lányok oktatását és a munkavállalását is.
Mindeközben Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője aggodalmát fejezte ki az Afganisztánban rekedt több ezer emberi jogi aktivista miatt, a világszervezet menekültügyi szervezete (UNHCR) pedig az afgán menekültek hazatoloncolásának azonnali leállítására szólított fel.
Hétfőn az osztrák kormány – nem sokkal azt követően, hogy bejelentette: kitart az országban tartózkodó, menekültstátusszal nem rendelkező afgánok kitoloncolása mellett – azt javasolta, az Afganisztánhoz közeli országokban állítsanak fel ideiglenes menekültközpontokat az afgán migránsok számára.
Ausztria korábban csatlakozott az Európai Unió azon hat tagországához, amely a tálib hatalomátvételt követően bejelentette, hogy nem függeszti fel a kitoloncolásokat, ám azóta hárman közülük – Németország, Dánia és Hollandia – módosították ezt az álláspontot.
Shabia Mantoo, az UNHCR szóvivője bejelentette, a szervezet útmutatót állított össze a deportálások felfüggesztésével kapcsolatban, és üdvözölte a kitoloncolások leállítását.
Mantoo azt is elmondta, hogy január óta több mint 550 ezer afgán kényszerült elhagyni otthonát, és bár hozzátette, hogy az elmúlt napokban csökkent az Afganisztánt elhagyók száma, kiemelte, hogy a szervezetnek erről az időszakról egyelőre nincsenek megbízható adatai.
MTI
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
