Erdogan tárgyalásra hívta az érintett országokat a Földközi-tenger nemzetközi vitát kiváltó energiahordozóinak ügyében
2020. 12. 07.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra szólította fel a Földközi-tenger keleti medencéjének nemzetközi vitát kiváltó energiahordozói ügyében érintett, térségbeli országokat, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a témáról.
Erdogan egy, a Földközi-tenger keleti medencéjéről szóló szimpóziumra küldött videoüzenetében úgy fogalmazott: “esélyt kell adni a diplomáciának, ha a tartós megoldás felé akarunk elmozdulni”. A török államfő egyúttal emlékeztett: Ankarának még mindig él az a javaslata, hogy rendezzenek egy konferenciát a Földközi-tengerrel határos térségbeli országok és a kizárólag Törökország által elismert, szakadár Észak-Ciprusi Török Köztársaság részvételével.
Recep Tayyip Erdogan arra kérte a szomszédos országokat, köztük Görögországot, hogy ne “zéró összegű játékként” tekintsenek a kérdésre, amelyben csak a másik kárára nyerhetnek. A török vezető bizakodását fejezte ki, hogy találnak olyan formulát, amely mindenki számára előnyös, és minden fél jogait védi.
Erdogan ugyanakkor hangsúlyozta: Ankara határozottan kiáll a “kalózmentalitás” ellen, amely megpróbálja kivenni kezükből a jogaikat. Nem fogják elfogadni azokat a terveket és térképeket, amelyek országa tengeri határait a dél-törökországi Antalya város partvidékére akarják beszorítani – húzta alá, hozzátéve: “nem fogunk meghajolni a fenyegetés és a zsarolás előtt, nem engedünk az imperialista terjeszkedésnek”.
A Földközi-tenger keleti medencéjében az elmúlt években nagy kiterjedésű földgázmezőt fedeztek fel, amelyre több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett. Ankara számos feltáró fúrást végeztetett, amivel kiváltotta a térség országainak haragját. Az Európai Unió (EU) állásfoglalása szerint a török kutatások sértik a nemzetközi jogot, miután olyan vizeken zajlanak, amelyeket Görögország és Ciprus saját különleges gazdasági övezetének tart.
Erdogan az EU-nak címezve szavait hétfőn azt mondta, hogy a közösségnek mihamarabb ki kell szabadulnia a “stratégiai vakságból”, és nem szabad hagynia, hogy Görögország és Ciprus görög vezetése “faltörő kosként” használja a Földközi-tenger keleti térségében. “Nem lehet több jogtalanságot elkövetni Törökország és a ciprusi török lakossággal szemben uniós szolidaritás címszó alatt” – hangoztatta.
A török elnök hétfői kijelentéseit az előzte meg, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken kilátásba helyezte: a december 10-én és 11-én esedékes uniós csúcsértekezleten fontolóra kell venni a szankciók kilátásba helyezését Ankarával szemben, mert az EU diplomáciai erőfeszítései ellenére sem tett meg mindent az Athénnal fennálló feszültség csökkentésére.
A csúcsértekezletet megelőzően az EU tagországainak külügyminiszterei is áttekintik hétfői brüsszeli tanácsülésükön a Törökországgal kapcsolatos fejleményeket a földközi-tengeri helyzetre vonatkozóan.
Múlt hétfőn a török energiaügyi minisztérium azt közölte, hogy “elvégezte kutatásait” és visszatért a törökországi Antalya kikötőjébe az Oruc Reis török földtani kutatóhajó, amely a tenger alatt található földgázkincsről gyűjtött adatokat. Két másik török hajó ugyanakkor továbbra is a térségben van, a Yavuz fúróhajó és a Barbaros Hayreddin Pasa földtani kutatóhajó.
MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
