Északon sem tűrik a nikáb viseletét
2017. 04. 01.
Nikábban állt munkába egy norvég muszlim szervezet szóvivője, ami, úgy tűnik, komoly társadalmi problémává nőtte ki magát az észak-európai országban. A bírálók az integráció gátját látják az egész arcot eltakaró viseletben, a szervezet főtitkára viszont nem érti, miért baj, hogy a legalkalmasabb embert vette fel a pozícióra.
Rengeteg kritikával kell a napokban szembenéznie annak a norvégiai muszlim szervezetnek, amely egy nikábot viselő nőt alkalmazott kommunikációs munkatársaként.
Az arcot teljesen eltakaró, csak a szemet szabadon hagyó lepelben munkába álló Leyla Hasic (képünkön) a múlt hét vége óta tölti be a Norvégiai Muszlim Tanács (IRN) szóvivői posztját. A norvég sajtó szerint az ügy különösen kényes annak függvényében, hogy az oslói kormány nemrég adott a szervezetnek 484 ezer koronát, azaz 44 ezer eurót a vallásközi párbeszéd javításának céljára.
Az IRN egyébként azzal indokolja a döntését, hogy a 32 éves nő kinevezésével a muszlimok és nem muszlimok közötti egységet szerették volna előmozdítani, és az sem éppen mellékes, hogy kvalitásai alapján Leyla Hasic volt a legalkalmasabb a pozícióra. Mehtab Afsar, a szervezet főtitkára a felháborodásokra reagálva közölte, „csodálatosnak” tartja, hogy ugyanazok az emberek, akik a szólásszabadság miatt aggódnak, most éppen azon problémáznak, hogy nikábban tűnt fel egy nő, aki kivenné a részét a munkából.
Linda Hofstad Helleland kulturális miniszter Facebook-posztjában a „meggondolatlan” jelzővel illette az IRN lépését, Abid Raja muszlim parlamenti képviselő pedig „esztelen döntésnek” nevezte a történteket, amely ráadásul aláásta azt a bizalmat, amelyet a muszlimok igyekeznek kiépíteni a norvég társadalomban. A norvég parlament egyébként többpárti támogatással hagyta jóvá a nikáb iskolákban való betiltására vonatkozó javaslatot, idén pedig minden valószínűséggel érvényesítik is a döntést.
A norvég miniszterelnök, Erna Solberg tavaly ősszel beszélt először nyíltan a teljes arcot eltakaró kendőkről. Akkor azt mondta, a migránsoknak kell alkalmazkodniuk a befogadókhoz, nekik kell integrálódniuk a nyugati társadalmakba, éppen ezért nem is alkalmazna olyan nőt, aki nikábot visel.
A probléma nem csak az észak-európai országban vont maga után élénk társadalmi vitát: mások mellett Angela Merkel is beszélt a burka esetleges betiltásáról tavaly decemberben. A német kancellár akkor amellett érvelt: törvényben kellene előírni, hogy az állami intézményekben, az iskolákban, a bíróságokon és a közszolgálatban ne lehessen az arcot teljesen elfedő ruhában megjelenni.
Magyar Idők – Tóth Loretta
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Ramadan alatt is folytatja Izrael a palesztinok mészárlását →
Megkezdődik a ramadán az iszlám országokban →
