Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Európát készületlenül érte a migrációs válság

2017. 11. 07.

Európát készületlenül érte a migrációs válság, és Magyarország szerint nem működik a Brüsszel által javasolt megoldás, a kvótarendszer – ismertette a magyar álláspontot Trócsányi László igazságügy-miniszter a L’Orient-Le Jour című francia nyelvű libanoni napilapban kedden megjelent interjújában.

Trócsányi László, aki a múlt héten látogatott Libanonba, kifejtette: “Európát készületlenül érte a migrációs válság. A migránsok kiáramlásának oka változó: lehet politikai bizonytalanság, háború és a déli országokban éghajlatváltozás. A Brüsszel által adott válasz azonban ugyanaz, a kvótarendszer.

” Ez utóbbi a miniszter szerint több okból sem működik. Egyrészt a menekültek többnyire az olyan országokba akarnak eljutni, mint Németország és Svédország, Magyarország csak tranzitállam. Másrészt Magyarország “nem akar föderális Európát. Ragaszkodunk a szuverenitás kérdéséhez, és úgy véljük, hogy a kvótának önkéntesnek, nem pedig kötelezőnek kell lennie, mint ahogyan a brüsszeli hatóságok ezt elő akarják írni. Bizonyíték erre, hogy eddig egyedül Málta tudta betartani a kvótát” – tette hozzá.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a schengeni egyezményben részes Magyarországra 2015-ben közel 400 ezer menekült érkezett. Kitért arra, hogy Magyarországot bírálták a kerítésépítésért, pedig másképpen nem lehet ellenőrizni a magyar területre lépőket. Emlékeztetett, hogy a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények elkövetői korábban magyar területen utaztak át.

Trócsányi László elmondta, hogy látogatást tett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által vezetett, Tripoli városa melletti – észak-libanoni – menekülttáborban, és tájékozódott a menekültekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról és humanitárius ellátásokról.

A látogatás kapcsán a lapnak elmondta, hogy beszélgetett szíriaiakkal is az esetleges visszatérésükről biztonságos szíriai területre, de megállapította, hogy az öt éve Libanonban élő családok nem akarnak visszatérni hazájukba.

“És ez a nagy kérdés” – jegyezte meg.

“Libanon hatalmas munkát végzett, de most a szíriai újjáépítésre, az ezt a munkát végzőkre – közöttük elsősorban magukra a szírekre – kell gondolni, hogy ezek az emberek hazatérhessenek”. Emlékeztetett, hogy Magyarország egyebek mellett a menekültek oktatását is támogatja.

A miniszter az interjúban rámutatott, mennyire fontos az alkotmányos önazonosság a globalizált világban, például egy olyan többfelekezetű országban, mint Libanon. Mint mondta, “napjainkban szakadék tátong az európai intézmények és az állampolgárok között, akik a fontossága ellenére gyakran nem értik, hogyan működik az európai gépezet. Márpedig minden országnak van nemzeti alkotmánya, amely összetartó szerepet játszik a társadalomban. Az európai szerződés nem tud mindenre választ adni, az értékeket az alkotmány hordozza.”

Trócsányi László a lapnak elmondta, hogy partneri kapcsolat van a szegedi egyetem és a bejrúti Saint-Joseph Egyetem között, ahol látogatása alatt előadást tartott egyebek között a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás közti alkotmányos dialógus szükségességéről. Mint kifejtette, ösztöndíjprogram működik Magyarországon libanoni diákok számára, amelyben eddig 15 libanoni egyetemista vett részt, és további 50 helyet tartanak fenn számukra. A Magyarországot a szolidaritás hiánya miatt érő bírálatokat cáfolva elmondta, hogy 400 szíriai állampolgárnak biztosított Magyarország ingyenes tanulmányokat.

Külön szólt Trócsányi László a két ország közötti igazságügyi együttműködésről, amelyről megállapodást írta alá libanoni partnerével. Mint mondta, ez kiterjed a bírák képzésére, információcserére, illetve közös eszmecserék rendezésére. “Az igazságügy is egyre nemzetközibbé válik. A bírákat érdekli más országok igazságügyi gyakorlata. (…) A politikai vezetők a konfliktusokhoz szokták hozzá, a bírók pedig kompromisszumokat és megoldásokat keresnek” – fogalmazott.

Orientalista.hu – MTI

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑