humanitárius katasztrófa vár a rohingjákra
2017. 09. 04.
Továbbra is rohingyák tömegei menekülnek el Mianmarból, az ENSZ adatai szerint augusztus 25. óta közel 73 ezren távoztak a szomszédos Bangladesbe.
A világszervezet Menekültügyi Főbiztosságának hétvégi tájékoztatásából kiderült: a muszlim kisebbségnek védelmet nyújtó táborok kezdenek megtelni, ráadásul a Mianmarban rekedt rohingyák többsége éhezésnek van kitéve. A nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős ENSZ azzal vádolja a mianmari kormányt, hogy népirtást és emberiesség elleni bűncselekményt követ el.
A rohingyák újabb menekülthulláma augusztus végén kezdődött, miután fegyveresek egy csoportja megtámadott egy katonai támaszpontot és több rendőrörsöt Mianmar északnyugati vidékén.
A támadást az Arakáni Rohingya Üdvhadsereg nevű lázadócsoport vállalta magára, amely azóta is harcban áll a kormányerőkkel. A mianmari megtorló akciók etnikai tisztogatásba csaptak át, csak a múlt héten több mint 2600 házat égettek porig az ázsiai ország rohingyák lakta vidékein. A kormány állítja: a házak felgyújtása mögött is a terrorszervezetként számon tartott Arakáni Rohingya Üdvhadsereg áll. Ezzel szemben a Mianmarból menekülő kisebbség szerint az ország vezetése akarja őket brutális módszerekkel elüldözni. A jelenleg is tartó összecsapásoknak legalább négyszáz halottja van.
AUGUSZTUS VÉGE ÓTA TARTANAK A VÉRES AKCIÓK, A MUSZLIM KISEBBSÉG TÖMEGESEN HAGYJA EL MIANMART
A nemzetközi szervezetek attól tartanak, hogy hamarosan humanitárius katasztrófa következik be Mianmarban. Az ENSZ munkatársai szerint a rohingyák többsége kiéhezve és sokkos állapotban érkezik meg Bangladesbe, így azonnal orvosi segítségre van szüksége. A nemzetközi segítséggel felállított táborok ugyanakkor kezdenek megtelni, és nincsenek megfelelő eszközeik a rohingya tömegek ellátására. Az AP hírügynökség egy friss beszámolója szerint nemrég egy ötvenfős csoportot fogadtak a mianmari határon, a menekültek pedig egytől egyig lőtt sebektől szenvedtek. Emlékezetes, hogy múlt héten a bangladesi határőrség bukkant húsz rohingya nő és gyerek holttestére. A 11 gyereket és 9 nőt a Bangladest és Mianmart határoló Naf folyó partján találták.
A szóban forgó határszakaszon embercsempész-hálózat működik, amely a rohingyák kétségbeesett helyzetéből húz hasznot. Az al-Dzsazíra hírcsatorna megszólaltatott egy etnikai üldözés elől menekülő rohingyát, aki elmondta: tizenkétezer bangladesi takát (körülbelül 38 ezer forintot) fizetett azért, hogy Bangladesbe juthasson.
Bár a humanitárius csoportok nagy nyomást helyeznek az ENSZ-re, a világszervezet eddig alig tudott fellépni az üldözöttek védelmében. António Guterres főtitkár sokszor kért önmérsékletet a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa korábban a rohingya szélsőségeseket is hibáztatta a válság eszkalálódásáért, ugyanakkor hangsúlyozta: az emberi jogok évtizedek óta tartó megsértése vezethetett a szélsőségesség megjelenéséhez.
Magyar Idők