Kazah elnök: nem szabad elsietni a latin ábécé bevezetését
2022. 02. 18.
El kell végezni Kazahsztánban a nyelvi reformot, de nem szabad elsietni a latin ábécé bevezetését – jelentette ki Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a Kazahsztán nevű televíziós csatornának adott, csütörtökön sugárzott interjúban.
“Ami a nyelvünket illeti, meg fogjuk őrizni. (…) Ugyanakkor nyelvi reformra van szükségünk” – mondta Tokajev.
Hangsúlyozta, hogy a lényeg nem a minél gyorsabb átállásban van a latin írásmódra, a kérdést “a lehető legkomolyabban meg kell vizsgálni”.
Nurszultan Nazarbajev korábbi kazah elnök 2017 októberében rendelte el, hogy 2025-ig a latin ábécével váltsák fel a cirill betűs írást az országban. A bevezetendő, 32 latin betűből álló ábécé alapján az ország nevét hivatalosan Qazaqstannak fogják majd írni.
A kazah eredetileg módosított arab írás volt, amelyet hivatalosan 1927-ig használtak. Ekkor váltottak a latin ábécére, amelynek helyét a cirill vette át 1940-ben. A kazah nyelv hangjait jelenleg 42 betűvel jelölik, amelyekből 33 a cirill ábécéből való.
Az öt közép-ázsiai ország közül Kazahsztánban él a legjelentősebb orosz diaszpóra, és az orosz is hivatalos nyelv az országban.
Tavaly januárban azt jelentették be, hogy a latin írásmódot szakaszosan, 2023 és 2031 között tervezik bevezetni.
Az államfő a januári zavargásokról is beszélt interjújában. Kiemelte: nem sajnálja, hogy a hat volt szovjetköztársaságot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) békefenntartóinak segítségét kérte a helyzet rendezéséhez.
“Fegyveres szélsőségesek felforgatták Almatit, és más városokat is fenyegettek. És ha időben nem avatkozott volna be a békefenntartó kontingens, a terroristák megszállták volna a többi várost is” – hangsúlyozta Tokajev.
Oroszország segítségét illetően a kazah elnök rávilágított, hogy Moszkva saját geopolitikai érdekei szerint járt el. “Oroszország rendkívüli módon érdekelt Kazahsztán stabilitásában. Kazahsztán és Oroszország stratégiai partnerek, akik között őszinte barátságnak és kölcsönös bizalomnak kell lennie. Ettől eltérő politika ugyanis kárt okozhat mindkét állam stratégiai érdekeinek” – emelte ki Tokajev.
Kazahsztánban január 2-án éleződött ki a belpolitikai helyzet, amikor az ország nyugati részén fekvő Zsanaozen városában tüntetések kezdődtek a gépkocsik üzemanyagaként használt cseppfolyósított gáz hatósági árának megszüntetése és ezt követő jelentős emelkedése miatt. A tiltakozás országossá terebélyesedett, majd gazdasági és politikai követelésekkel egészült ki.
A kazah hatóságok szerint a helyzetet “banditák” és “terroristák” használták ki, akik több régióban pogromokat, valamint közigazgatási épületek, rendőrőrsök és üzletek elleni támadásokat hajtottak végre. A legsúlyosabb helyzet az ország legnagyobb városában, Almatiban alakult ki. Tokajev kérésére az ODKB-tagállamok katonákat vezényeltek Kazahsztánba. Január 19-én, a zavargások lecsillapodásával a békefenntartók befejezték küldetésüket.
MTI
Izrael befagyasztja a kelet-jeruzsálemi arabokat segítő alap vagyonát →
36 országból érkeztek mentőcsapatok Törökországba, Szíriába alig →
Több afgán magánegyetem is bezárhat →
