Kibújna a szankciók alól, és a dollárt is legyűrné Putyin: az aranyhoz köthetik a rubelt?
2022. 04. 27.
A rubel aranyhoz kötésével gyengítheti a dollár világgazdaságban betöltött szerepét, de ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Putyin aranyat kérhet azért, hogy rubelt adjon, majd rubelért lehet tőle energiát venni?
A közelmúltban az amerikai tisztviselők figyelmeztették Indiát a Moszkvával kötött új és megerősített kereskedelmi megállapodások helytelenségéről a nyugati szankciós politika fényében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban felhívta Narendra Modi indiai miniszterelnök figyelmét, hogy a megállapodások még az ukrán válság előtt köttettek, így annak nem lehet hatása az egyezményekre, és a korábban kötött megállapodások nem lehetnek szankció tárgyai.
Lavrov azzal érvelt az indiai miniszterelnöknek, hogy a közös fizetési rendszerről és a helyi valuta-kereskedelmi megállapodásokról már évek óta tárgyalnak a BRICS-országok, így a tárgyalásoknak semmi köze az ukrán válsághoz.Erről hivatalos BRICS-határozatok
születtek, és a későbbi csúcstalálkozókon elhangzott nyilatkozatok továbbvitték a közös fizetési rendszer gondolatát.
Jelzésértékű, hogy a kínai külügyminiszter is Delhiben járt, és Ajit Doval nemzetbiztonsági tanácsadóval találkozott a miniszterelnöki hivatalban, hogy megvitassák az idén Pekingben tartandó BRICS-csúcstalálkozó napirendjét. Források szerint az oroszok és a kínaiak arra törekednek, hogy a BRICS-találkozót a nemzetközi politika színterén különleges jelentőséggel ruházzák fel.
A helyi valutákon alapuló közös fizetési rendszerről a BRICS-országok már évek óta tárgyalnak, de a gyakorlatban nem értek el jelentős eredményeket. Az ukrán válság új lendületet adott annak az elképzelésnek, hogy a regionális kereskedelemben el kell távolodni az amerikai dollártól.
A Makronóm egy korábbi elemzésében rámutattunk, hogy több ország is érdekelt lehet a dollár világgazdaságban betöltött szerepének csökkentésében, mint gondolnánk.
Túlzott pénzügyi függőség
Raghuram Rajan, az orosz központi bank volt kormányzója nemrégiben azt mondta, hogy az amerikaiak által bevezetett kereskedelmi tilalom az orosz központi bankkal szemben akarva-akaratlanul aggodalmat kelt a nemzetek között a dollártól való túlzott függőség miatt.
Bár fontos megjegyezni, hogy a dollár gyengítésére és esetleges szankciókra készülve Oroszország már 2017-2018-ban felére csökkentette a dollárban denominált jegybanki tartalékait, ami arra enged következtetni, hogy Oroszország készülhetett a most kialakult helyzetre.
Rajan szerint bármikor lehet olyan amerikai elnök (nem akart nevet mondani), aki drasztikus szankciókhoz folyamodhat pusztán kényszerből.
Oroszország elnöke, kihasználva a kialakult helyzetet még a rubel aranyhoz kötéséről is beszélt. Putyin a The Wire értesülései szerint felvetette az ötletet, hogy
a nyugati gazdaságoknak aranyat kellene letétbe helyezniük Oroszországban, hogy rubelt vásárolhassanak, amellyel később olajat és gázt vehetnek.
Ebből úgy tűnhetne, hogy Putyin a rubel értékének aranyhoz kötésével mentheti meg az orosz valutát. Az orosz valuta összeomlását az aranyalapra helyezéssel is ellensúlyozhatná az orosz vezetés.
Aranyhoz kötött valuta
Ez egy nagyon erőteljes és megosztó ötlet, mivel a globális energiakereskedelem nagy része nagyon rövid időn belül eltávolodhatna a dollártól. Egy valuta aranyhoz kötése pedig gazdaságilag felelős cselekedetnek tekinthető, amely visszatartja a pénz önkényes nyomtatását, aminek pont az ellentétét folytatta az USA az elmúlt 15 évben – írja a The Wire újságírója arról, hogy Amerika egészen korlátlanul és felelőtlenül nyomtat dollárt, amikor csak szüksége van rá, mert eddig megtehette.
Ez idő alatt a Fed mérlege a 2008-as 800 milliárd dollárról 2021-re közel 8,5 billió dollárra nőtt. A pénznyomtatás tízszeres növekedése lehetetlen lett volna, ha a dollár mögött arany állt volna. A dollár mögött egészen addig állt az arany, amíg Richard Nixon elnök 1971-ben el nem választotta a dollárt az aranyrudaktól. Nixon azért zárta be az aranyablakot, hogy megakadályozza a külföldi kormányokat abban, hogy a dollár eladásával aranyat halmozzanak fel az USA tartós inflációja elleni fedezetként.
Az USA lemaradt
Érdekes módon az USA ma hasonló inflációs helyzettel néz szembe, és többek között ezt is kihasználva Putyin megpróbálja újraéleszteni az aranyat és más, nem dollárhoz rögzített fizetési mechanizmusokat. A Wire elemzője szerint ez egy okos lépés, mert az aranynak természetes ereje (sőt, kulturális, társadalmi szerepe) van Indiában és Kínában is, amelyek az elmúlt évtizedek legnagyobb aranyimportőrei.
Az indiai háztartások tulajdonában lévő arany a becslések szerint a GDP 40 százalékát teszi ki.
Kulturális és pszichológiai szempontból az arany hatalmas vonzerővel bír Indiában, Kínában és Oroszországban. Oroszország devizatartalékainak több mint 50 százaléka aranyban van. Fontos megemlíteni, hogy Kína és Oroszország között szoros a pénzügyi együttműködés, mivel Oroszország külföldön tartott arany- és devizatartalékának legnagyobb része Kínában van elhelyezve.
Az Egyesült Államok attól tart, hogy a helyi és a regionális valutákon alapuló fizetési rendszerekről vagy az Oroszország által javasolt aranyalapú kereskedelmi rendszerről szóló pletykák megkérdőjelezhetik a dollár szerepét, és középtávon semmissé tehetik a kemény szankciók hatásait. Azonban még ha sikerül is széleskörű megoldást találni az ukrán válságra, a dollárról, mint domináns kereskedelmi valutáról való elmozdulás gondolata továbbra is fennmaradhat, ami Washington igazi rémálma lehet.
Kína is azt a törekvést táplálja, hogy a jüant szélesebb körben elfogadott, világ- vagy legalább regionális valutává tegye.
Az ukrajnai háború fordulópontot jelenthet a többpólusú világrend felé történő elmozdulásban. A fizetési rendszerek új formáinak újragondolása különösen fontos az energia- és élelmiszer-kereskedelem szempontjából, ami India, Kína és Oroszország közös nehézsége.
Mandiner.hu
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
Német információk szerint brit csapatok harcolnak Ukrajnában →
