Könnygázzal és vízágyúval oszlatják a kirgiz fővárosban a választási eredmény ellen tüntetőket
2020. 10. 06.
A kirgiz rendvédelmi szervek megkezdték hétfőn Biskek központjában a hétvégi parlamenti választások eredményét elutasító tüntetők oszlatását – könnygáz, vízágyú, gumilövedékek és villanógránátok bevetésével.
A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a tiltakozó akció résztvevői ellenálltak a hatósági intézkedésnek, köveket hajigáltak a biztonságiakra.
A tüntetés hétfőn reggel kezdődött Biskek főterén, ahol a parlament és az elnöki palota is található. A megmozduláson több mint tíz párt hívei vettek részt. Ezek a pártok nem kerültek be a törvényhozásba, és most a szerintük elcsalt vasárnapi voksolás érvénytelenítését, a választások megismétlését követelik.
Azt állítják, hogy a hatóságok a választási kampány során túlhatalmukat érvényesítették és szavazatokat vásároltak. Tizenkét párt vezetője ezért levélben szólította fel a kirgiz központi választási bizottságot a voksolás érvénytelenítésére.
Késő délutánra mintegy hatezerre duzzadt a Biskek belvárosában tüntetők száma. A tiltakozókhoz csatlakoztak a parlamentbe negyedik erőként bekerült Egységes Kirgizisztán (Butun Kirgizstan) párt hívei, illetve népszerű politikusok, énekesek, zenészek és színészek is.
A tiltakozók Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök lemondását követelték. “Az elnök tisztességes választásokat ígért. Nem tartotta meg a szavát” – hangoztatta Riskeldi Mombekov, az Ata Meken ellenzéki párt jelöltje.
Egy másik ellenzéki politikus felszólította a tüntetések résztvevőit, hogy harmincezer embert összegyűjtve a megmozdulásokra, békésen buktassák meg a kormányt.
A hivatalos eredmények szerint főleg Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökhöz közel álló pártok kerültek be a parlamentbe. Az újonnan alapított Egység (Birimdik) nevű szocialista párt nyert a vasárnapi voksoláson a szavazatok közel 25 százalékával, amelyet szorosan követ a szintén újonnan szervezett, liberális Hazám, Kirgizisztán (Mekenim Kirgizstan) követ. Az Egység 46, a Hazám, Kirgizisztán 45 képviselői helyre számíthat a 120 fős törvényhozásban.
Az előbbi pártot Szooronbaj Dzsejenbekov fivére, Aszilbek Dzsejenbekov vezeti, míg az utóbbi az elnökhöz szorosan kötődő Matraimov-családdal áll kapcsolatban.
A 7 százalékos bejutási küszöböt még három másik pártnak sikerült megugrania. (Korábban két kisebb párt bejutásáról szóltak a hírek.) A politikai középen elhelyezkedő, de szintén kormányhű Kirgizsztán az első közlések szerint 16 mandátumot, az ellenzéki Egységes Kirgizisztán 13 mandátumot szerzett. A legfrissebb híradások szerint azonban az ellenzéki Hazafi (Mekencsil) pártnak is sikerült egy hajszállal átlépnia a bejutási küszöböt. A mandátumok kiosztása így még változni fog.
A 3,5 millió kirgizisztáni választópolgár 56 százaléka járult az urnák elé.
Az 1991-ben függetlenné vált Kirgizisztánban az első két, szabadon választott elnöknek tömeges tiltakozó megmozdulások hatására kellett távoznia a hatalomból. Az első “békés” kormányváltásra 2017-ig kellett várni, amikor a jelenlegi elnök, a 2023-ig hivatalban lévő Szooronbaj Dzsejenbekov váltotta az azóta korrupciós vádakkal börtönbüntetésre ítélt Almazbek Atambajevet.
MTI
Blinken közel-keleti látogatása ellen tüntettek a palesztin városokban →
Az Egyesült Államok nagyvárosaiban is tiltakoztak Gáza bombázása ellen →
Az izraeli határ felé tartó tömeget tartóztat fel a jordán rendőrség (videó) →
