Kurz osztrák kancellár ellenzi, hogy több afgánt fogadjanak be országában
2021. 08. 22.
Sebastian Kurz osztrák konzervatív kancellár ellenzi, hogy több Afganisztánból menekülő embert fogadjanak be országába most, hogy a közép-ázsiai országban a radikális tálibok átvették a hatalmat – derült ki a politikus Puls 24 tévécsatornának adott, vasárnap adásba kerülő interjújából, amelyből részleteket hoztak nyilvánosságra.
Ausztria a 2015 és 2016-os európai migrációs válság idején lakossága több mint egy százalékának megfelelő számú menedékkérőt fogadott. Kurz karrierjét a bevándorlással szembeni kemény fellépésre építette, 2017 óta minden parlamenti választást megnyert – írta a Reuters hírügynökség az interjút ismertető anyagában.
Miközben az Európai Unió azon töri a fejét, hogy mit kezdjen azokkal az afgánokkal, akik az elmúlt 20 évben segítették tevékenységét, Kurz azt mondta, hogy az Ausztriába jövetel nem lehet választási lehetőség.
“Egyértelműen ellenzem, hogy most önként több embert fogadjunk be, és ez nem fog megtörténni a kancellárságom idején” – hangoztatta Kurz az interjúban.
Ausztriában több mint negyvenezer afgán menekült él, ami a második legnagyobb szám Európában Németország után, ahol 148 ezren vannak – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2020-ra vonatkozó adataiból. Ausztria lakossága kilencszer kisebb, mint Németországé.
Ausztria emellett semleges ország, és nem tagja a NATO-nak. Csak nagyon kis számú katonát küldött Afganisztánba.
A NATO honlapja szerint 16 katonát vezényelt az afgán biztonsági erők kiképzésére és tanácsadására irányuló Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű művelet keretében – emlékeztetett a Reuters.
Kurz az országukból menekülő afgánokról szólva kijelentette: “Nem az a véleményem, hogy több embert kellene befogadnunk. Épp ellenkezőleg” – tette hozzá a már az országban tartózkodó afgán menekültekre és menedékkérőkre utalva.
Úgy vélekedett, hogy az Afganisztánból menekülő embereknek a régióban kellene maradniuk, hozzátéve, hogy a szomszédos Türkmenisztán és Üzbegisztán csak 14, illetve 13 afgán menekültet fogadott be, ami megegyezik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett adatokkal.
Von der Leyen: a nemzetközi közösségnek be kell fogadnia az afgán menekülteket
Az afgán menekültek befogadására sürgette a nemzetközi közösséget szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel tett látogatást a nap folyamán a Madrid közeli Torrejón légitámaszponton működő, a dél-ázsiai országból evakuált emberek számára létrehozott fogadóközpontban.
“A kiszolgáltatott emberek áttelepítése a legnagyobb fontossággal bír. Ez erkölcsi kötelességünk” – hangoztatta az Európai Bizottság elnöke. Mint mondta, a jövő heti G7 találkozó kiemelt napirendi pontja kell legyen, hogy a nemzetközi közösség által szervezett, törvényes és biztonságos bevándorlási utakat találjanak globálisan azon afgánok számára, akik védelemre szorulnak.
A német politikus az idei évre Afganisztánnak szánt 57 millió eurós humanitárius támogatás növelését is kilátásba helyezte. Mint mondta, hamarosan ismertetnek egy erre vonatkozó javaslatot. Kijelentette, hogy nemcsak azoknak kell segítség, akiket sikerült evakuálni, de azok számára is, akik Afganisztánban maradtak. Leszögezte egyben, hogy a tálibok nem részesülhetnek az Afganisztánnak ígért uniós forrásokból, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, így a többi között a nők és kisebbségek jogait.
“Halljuk a tálibok nyilatkozatait, de mindenek előtt a cselekedeteik által fogjuk megítélni őket” – húzta alá von der Leyen.
Sánchez közölte, hogy a bázison kialakított létesítményben nyolcszáz embert tudnak elhelyezni.
Uniós és tagállami tisztségviselők is elismerték ugyanakkor, hogy a legnagyobb akadály, amelyet le kell küzdeni az evakuálásban az, hogy az emberek be tudjanak jutni a kabuli repülőtérre, miután a radikális tálibok átvették a hatalmat az országban. Spanyolország például jelezte, hogy evakuációs járatain több üres hely is volt.
Von der Leyen ezzel összefüggésben elmondta, hogy az uniós küldöttség tagjai a Hamid Karzai repülőtéren folyamatosan próbálnak segítséget nyújtani “egy nagyon bonyolult helyzetben” az országot elhagyni kívánók számára.
A spanyolországi támaszpontra érkező emberek mintegy három napot töltenek helyben, mielőtt tovább küldenék őket az ország más térségeiben található befogadóközpontokba, illetve más tagállamokba.
Von der Leyen egyben megerősítette, hogy az EU operatív egyeztetéseket folytat Afganisztán új uraival, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez semmiképpen sem jelenti a tálibok elismerését. Mint mondta, ez mindenekelőtt az evakuálási folyamat megkönnyítését szolgálja.
Uniós biztos: a hazájukban és a térségben kell segíteni az afgán menekülteknek
A hazájukban és a környező országokban kell segíteni az afgán menekülteknek – mondta az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja egy vasárnapi német interjúban.
Ylva Johansson a Welt am Sonntag című lap hírportálján az afganisztáni tálib fordulat lehetséges menekültügyi következményeiről közölt interjúban kiemelte, hogy az otthonukból elüldözött afgánok közül nagyon sokan az országon belül keresnek menedéket.
Tavaly év végén csaknem hárommillió belső menekült élt a 37 milliós Afganisztánban, és ez a szám az idén több mint félmillióval emelkedett. A belső menekültek 80 százalékát gyerekek és nők teszik ki – mondta.
Arra a kérdésre, hogy indulhat-e újabb migrációs hullám Európába a tálib hatalomátvétel miatt, elmondta, hogy egyelőre nem túl sokan igyekeznek a kontinens felé, de a helyzet gyorsan változhat, ezért az EU-nak fel kell készülnie különböző forgatókönyvekre.
Aláhúzta, hogy “nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát.
Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a huszonheteknek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak.
Arra a kérdésre, hogy ez elég lesz-e, Ylva Johansson azt mondta, hogy fontos a nemzetközi védelem is. Ezt a védelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programja keretében, “legálisan, biztonságosan és rendezett módon kell biztosítani”.
Meg kell akadályozni, hogy az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánok nekivágjanak az EU felé vezető veszélyes útnak, és kihasználják őket az embercsempészek.
“Ezért felszólítom az összes uniós országot, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az UNHCR programján belül” – mondta a brüsszeli bizottság tagja.
Rámutatott, hogy míg az illegálisan érkezők túlnyomó többsége férfi, az UNHCR áttelepítési programja a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja.
Hozzátette, hogy a bizottság kész további finanszírozást biztosítani az ilyen programokra. Az erről szóló megbeszélések az következő napokban folytatódnak politikai szinten és a szakértői testületekben.
MTI
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
