2019. 07. 27.

Megelégelték a törökök a „vendégeket”

Isztambul bezárja kapuit, és kitoloncolja a nem a városban regisztrált szír menekülteket. A gazdasági nehézségek okát egyre többen bennük látják.

A hajnali óra és a szakadó eső ellenére két ötéves forma kisgyerek ült a mindig lüktető isztambuli Istiklal sugárút közepén összebújva. Előttük gyűrött McDonald’s-os pohár az odavetett aprónak. Szír menekültek voltak „munkában”, a 2015-ös migrációs válság csúcspontján. Sokan még mindig így élnek – de legalább élnek. Hazájukban, a háború dúlta Szíriában csak a romok és a bizonytalanság várna rájuk. Ám most lehet, hogy mégis vissza kell térniük.

A törökök ugyanis kezdik megelégelni a menekültek jelentette, kétségtelenül jelentős terhet. Az isztambuli kormányzóság a héten úgy döntött, a város nem csak bezárja kapuit, és nem fogad új menekülteket, de augusztus 20-ig azokat is kitoloncolja, akik nem ott vannak regisztrálva. Isztambulban él az egyik legnépesebb törökországi szír közösség, a hivatalos statisztikák szerint számuk meghaladja a félmilliót. Sokan azonban eredetileg nem ott, vagy egyáltalán nem regisztráltak. Ha a hatóságok őket megtalálják, menniük kell.

Nem csoda, hogy egyes híradások szerint rengeteg szír retteg, szinte az utcára sem mer kilépni. A rendőrség figyelmeztetést adott ki: mindenkinek állandóan magánál kell hordania az útlevelét vagy az átmeneti védelemről szóló dokumentumot, mert folyamatosan ellenőrizni fognak, és aki nem tudja megfelelően igazolni magát, azt kitoloncolhatják. Elvileg csak addig a tartományig, ahová a regisztrációja szól, de az illegális bevándorlókat – tehát a magukat be sem jegyeztetőket – akár az országból is kidobhatják. Ugyanakkor Asaad Hanna emberi jogi aktivista Twitter-bejegyzése szerint az is előfordul, hogy az „összefogott” szírekkel a rendőrség erővel aláíratja a dokumentumokat, amelyben önként vállalják a hazatérést.

A pálfordulás elsősorban a gazdasági nehézségeknek és a kérdés átpolitizálásának köszönhető. Törökország legalább 3,6 millió szír menekültet fogadott be a háború kezdete óta, akikhez azóta kisebb számban például afgánok is csatlakoztak. A török állam óvatos becslései szerint is legalább 33 milliárd dollárba került már ellátásuk. Költségeikhez csak csekély külföldi segítséget kapnak, az unióval kötött 2016-os „migrációs alku” keretében például összesen hatmilliárd eurót, aminek egy része azonban máig nem érkezett meg, és a pénzt csak célzott projektekre használhatják. Törökországban a szíreket egyébként nem menekülteknek hívják, hanem „vendégeknek”, és úgynevezett átmeneti védelmet kapnak.

A „vendégek” túlnyomó többsége ezért nem is menekülttáborokban él, hanem a török városokban próbál boldogulni. A határ mentén egyes településeken az arányuk akár a 20 százalékot is elérheti, de a nagyvárosok is vonzó célpontok. Ez pedig már a helyi gazdaságra is hatással van. A fokozott kereslet miatt jelentősen emelkedtek például az albérletárak, miközben az óriási munkaerő-kínálat miatt bizonyos szektorokban csökkentek a bérek. Ugyan törvény szerint a szíreknek is meg kell kapniuk a minimálbért – ami jelenleg nagyjából 103 ezer forintnak felel meg – és foglalkoztatásukat szabályozzák, azonban sok szír bejelentés nélkül, rosszabb feltételekkel is munkát vállal. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a munkanélküliség is rekordszinteket döntöget.

De sok töröknek nem tetszik a kulturális „fenyegetés” sem. Néhány városban valóságos „kis szíriai negyedek” jöttek létre, ahol túlnyomóan szírek élnek, az üzleteket ők működtetik, csak arabul beszélnek és írnak. Az integráció lassú, és egyik oldalról sem feltétlenül cél: eddig alig 30 ezer szír kapott török állampolgárságot. Nem csoda, hogy a friss közvélemény-kutatások szerint a törökök – amellett, hogy 26,4 százalékuk a gazdaságot nevezte meg az ország legnagyobb problémájaként – 18 százalékban már a szíreket tekinti a legsúlyosabb gondnak.

A közhangulat változását persze a politika is megérzi, különösen Isztambulban, ahol egy ellenzéki jelölt, Ekrem Imamoglu kétszer is győzni tudott a polgármester-választáson. A problémát felismerve a kampányában már ő is arra figyelmeztetett, hogy a szírek nem fenyegethetik a törökök megélhetését, és a város arculatát. A TRT közszolgálati csatorna riportja szerint a Jó (IYI) jobbközép párt egyik jelöltje a népes szír közösségnek otthont adó Fatih negyedben „Nem hagyom, hogy Fatihot elfoglalják a szírek” feliratú plakátokkal kampányolt – amíg le nem vetették vele. De érezhető némi változás a kormánypárt oldalán is. Recep Tayyip Erdogan nemrégiben például arról beszélt: amint sikerül biztonságos zónát kialakítani Szíriában, egymillióan térhetnek haza. A visszaáramlás már lassan megkezdődött, hivatalos adatok szerint eddig 350 ezer szír próbált visszajutni hazájába.

Népszava

Sharing is caring!

, , , ,




Back to Top ↑