Megerőszakoltak, majd megöltek egy kurd politikusnőt
2021. 12. 12.
Holtan találták börtönében Garibe Gezer törökországi kurd politikusnőt, nem sokkal azután, hogy korábban jelentést tett az őt ért szexuális erőszakról, amit börtönőrei követtek el ellene – közölte a Mérce.
A 28 éves Gezer korábban a kurdbarát Demokratikus Régiók Pártja tisztviselője volt, és a török állam vádjai alapján életfogytiglan, plusz 21 év börtönre ítélték „terrorizmus” vádjával, amelynek „bizonyítékai” között olyanok voltak, mint például a tény, hogy a politikus nem volt hajlandó elhagyni az otthonát, miután lezárták a települést terrorellenes akcióra hivatkozva.
Gezer egyik bátyját, Bilal Gezert 2014-ben egy ISIS elleni tüntetésen ölték meg, másik bátyját, Mehmetet a török rendőrök lőtték le, amitől lebénult.
2014-ben tüntetéshullám robbant ki Törökország számos városában
a kurdok török kormány általi támogatását követelve az ISIS elleni harcban. A török kormány nemcsak, hogy nem segített, de a YPG harcosait sem engedte át a területhez, és azt sem engedélyezte, hogy Törökországból önkéntesek csatlakozzanak az ISIS elleni harchoz. A tüntetőket könnygázzal és vízágyúkkal lőtték, a zavargásokban 37 (más források szerint 31) ember halt meg. Erdoğan kijelentette, hogy nem hajlandó hadműveleteket indítani az ISIS ellen, kivéve, ha az a Bassár el-Aszad kormány ellen is irányul. Több olyan vád is felmerült továbbá a török kormánnyal szemben, melyek szerint a támogatták az ISIS merénylőit, egy ízben azzal, hogy engedtek az országon átjutni egy öngyilkos merénylőt Kobániba. 2015. január 27-én Törökország könnygázt vetett be a határon átkelni próbáló kurdok ellen. Ezek az incidensek is számos halálos áldozatot követeltek.
Ügyvédje és családja szerint Gezert a börtönben több alkalommal megkínozták, közel egy hónapra magánzárkába zárták, majd megerőszakolták őrei.
„Ma felhívott egy illető, aki a börtön igazgató-helyetteseként mutatkozott be nekem. Ez a személy közölte, hogy a húgom öngyilkosságot követett el. Azt válaszoltam neki, hogy ezt nem hiszem el. Amikor arról beszéltem, hogy büntető feljelentést fogok tenni, azt mondta: „Majd ezt megbeszéljük részletesen, ha befárad ide.” Az illető azt is közölte, hogy testvérem holttestét orvosszakértőhöz vitték. (…) Nem hiszem, hogy a húgom öngyilkos lett. Biztos vagyok benne, hogy tettek valamit vele.” – nyilatkozta Aszia Gezer, az elhunyt nővére.
Az elhunyt politikus ügyét a szintén kurdbarát ellenzéki HDP felkarolta, és a török parlamentig vitte.
Gezeréhez hasonló vagy lényegesen enyhébb vádakkal jelenleg a HDP vezetőinek és tagjainak ezrei vannak börtönben Törökországban, számos párttag és más baloldali szervezetek vezetői is kényszerű emigrációba kényszerültek az elmúlt években az aktív politikai üldözés miatt.
A rendkívül kemény és évek óta tartó politikai üldözés nyomán a politikai ellenzék azzal vádolja Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, hogy politikai üldözés, és a tőle eltérő vélemények elfojtása céljából él vissza az ország szigorú terrorizmus-ellenes törvényeivel.
Ahogy azt Billay Gábor szerzőnk elemző cikkében is kifejtette, a 2016-ban, a sikertelen katonai puccs után bevezetett szükségállapotot – amely elsősorban azt jelentette, hogy Erdoğan a parlament beleegyezése nélkül hozhatott döntéseket – az államfő arra használta fel, hogy börtönbe zárhassa a HDP elnökségét.
Ekkor tartóztatták le, többek között, a párt akkori két társelnökét, Selahattin Demirtaşt és Figen Yüksekdağt is, terrorizmus vádjával. A két politikus azóta is börtönben van, a tárgyalásuk nem nagyon halad. Eddig csak két vádpontban hirdettek ítéletet Demirtaş ellen, a többit négy éve folyamatosan halasztják.
A 2019-es helyhatósági választásokon a HDP politikusai összesen hatvanöt településen nyertek, mára azonban már csak hat polgármesterük maradt. A többi helyen a kormány terrorizmus vádjával egyszerűen eltávolította a kurd politikusokat pozícióikból, helyükre pedig saját embereit ültette.
A HDP-t aztán idén március óta jogi eszközökkel akarja ellehetetleníteni Erdoğan rezsimje. Az állítólagos „terrorizmus támogatásával” koncepciós eljárásban vádolt párt – amely tagja az Európai Unió Progresszív Szövetség néven ismert
pártcsaládjának – mellett, illetve a párt betiltása ellen nemzetközi szolidaritási akció szerveződött, melyhez az Európai Balpárt, a szocialisták és a zöldek is csatlakoztak.
A magyarországi rendszerkritikus baloldali Szikra Mozgalom is kiállt a HDP mellett, május 16-án a Szolidaritás Rojavával csoporttal közösen a budapesti török nagykövetség előtt tiltakoztak Demirtaş és társai meghurcolása ellen.