Megkezdődött Tunéziában 40, az állambiztonság elleni összeesküvéssel vádolt ellenzéki tárgyalása
2025. 03. 05.
Negyven ember, köztük ellenzéki vezetők nagyszabású perének tárgyalása kezdődött meg Tunéziában szerdán, a vádlottak ellen az állambiztonság aláásását célzó összeesküvés előkészítése, illetve – néhányuk esetében – terroristaszervezethez való tartozás, valamint külföldi diplomatákkal fenntartott kapcsolatok gyanújával indították az eljárást.
Kilenc vádlott nem jelenhetett meg a tárgyaláson, a bíróság ezt azzal indokolta, “túl veszélyesek ahhoz, hogy kiengedjék őket az őrizetből”. A döntés ellen az ügyvédek tiltakoztak, illetve felhívták a figyelmet arra is, hogy védenceik közül néhányra akár halálbüntetést is kiszabhatnak.
Helyszíni beszámolók szerint a bíróság épülete előtt a tárgyalással egy időben tüntetések kezdődtek, a tiltakozók az ügyet politikai leszámolásnak nevezik, valamint azt követelték, hogy az őrizetben tartott kilenc vádlottnak is adjanak lehetőséget a bíróság előtt védekezni.
A vádlottak között ellenzéki politikusok mellett egykori diplomaták, üzletemberek, újságírók, jogászok és emberi jogi aktivisták vannak, néhányat közülük pedig már több mint két éve tartanak vizsgálati fogságban.
Kaisz Szaíd tunéziai elnök árulóknak és terroristáknak nevezte a vádlottakat, akik szerint viszont az államfő puccsot hajtott végre 2021-ben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICJ) közleményben elítélte a tárgyalást, és leszögezte: a 40 ember jogai már az előzetes letartóztatás idején sérültek, ez pedig aláássa a tárgyalás hitelességét és megkérdőjelezi a pártatlanságot.
Emberi jogi szervezetek szintén felszólaltak a tárgyalás, illetve a vádlottakkal szembeni bánásmód ellen.
Szaíd 2021 nyarán feloszlatta a parlamentet, és azóta rendeleti úton irányítja az országot. Politikai ellenfelei szerint az elnök alkotmányos puccsal őrizte meg hatalmát.
Az országban tavaly októberben tartottak elnökválasztást, amelyen Szaídot a szavazatok több mint 90 százalékával újraválasztották. A voksoláson mindazonáltal a szavazásra jogosultak kevesebb mint 30 százaléka vett részt.
MTI