2019. 11. 25.

Nem tettek eleget a britek a hágai döntésnek

Hiába állt szinte egyoldalúan a nemzetközi közösség Mauritius oldalára egy évtizedek óta húzódó szigetvitában, Nagy-Britannia nem hajlandó eleget tenni az ENSZ bírósága döntésének. Egy idén hozott verdikt értelmében ugyanis Londonnak legkésőbb a múlt péntekig kellett volna elhagynia az Indiai-óceánon fekvő Chagos-szigeteket, erre azonban nem került sor. A háttérben Washington biztonsági érdekei is megjelennek, az egyik szigeten fontos amerikai támaszpont, a Diego García, valamint CIA-börtönök vannak.

Illegálisan hódító gyarmattartónak nevezte a napokban Mauritius az Egyesült Királyságot. Az Afrikától keletre, az Indiai-óceánon fekvő szigetállam miniszterelnöke, Pravind Jugnauth megjegyzése azzal kapcsolatban hangzott el, hogy London az ENSZ egy korábbi döntése ellenére sem adja vissza Mauritiusnak az évtizedek óta vitatott Chagos-szigeteket. Az Egyesült Királyság még 1965-ben csatolt el több földnyelvet Mauritiustól és a Seychelle-szigetektől, amelyeket a Brit Indiai-óceáni Terület részévé tett.

Később a Seychelle-szigetek visszakapta a leválasztott részeket, Mauritius azonban azóta is elszántan küzd a Chagos-szigetekért, mindhiába. London ugyanis annak ellenére vonakodik visszaadni a vitatott területet, hogy Mauritius széles körű nemzetközi támogatást élvez. Az Afrikai Unió és a világ 120 fejlődő államát alkotó, úgynevezett el nem kötelezettek mozgalma a kezdetektől Port Louis pártján állt, az utóbbi években Nagy-Britanniát még szövetségesei is magára hagyták az ügyben.

Ebben közrejátszott, hogy 1968 és 1974 között a brit hatóságok a Chagos-szigetekről erőszakkal kitelepített több ezer embert. Az elvándorlókra éhezés és szegénység várt a szomszédos Seychelle-szigeteken és Mauritiuson. London ugyanakkor többször bocsánatot kért a kitelepítésekért, és támogatta a Chagos-szigetekiek letelepedését Angliában.

Port Louis 2010-ben fordult az ENSZ-hez, öt évvel később pedig a hágai állandó választott bíróság (Permanent Court of Arbitration) Mauritius oldalán foglalt állást. 2017-ben a nemzetközi bíróság is vizsgálta a szigetvitát, majd idén februárban jogtalannak ítélte a szigetek 1965-ös brit elcsatolását. A testület egyben kimondta, hogy Londonnak olyan gyorsan kell elhagynia a területet, amennyire lehetséges. Az ítélet után az ENSZ Közgyűlése is napirendre tűzte az ügyet, s hat állam ellenében, 116 tagország Mauritius álláspontját támogatta.

A döntés értelmében Londonnak hat hónapja lett volna visszaadni a Chagos-szigeteket, ennek a határideje járt le november 22-én, azaz a múlt hét pénteken. A britek annak ellenére nem léptek, hogy Ferenc pápa is a világszervezet döntésének tiszteletben tartására szólította fel Nagy-Britanniát a Mauritiuson tett, szeptemberi látogatása során.

A teljes írást ITT olvashatják el.

Magyar Nemzet – Buzna Viktor

Sharing is caring!

, , , , , , , , , ,




Back to Top ↑