Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Örmény elnök: Bakut és Ankarát felelősségre kell vonni, amiért terroristákat hoztak a Dél-Kaukázusba

2020. 10. 15.

Azerbajdzsánt és Törökországot felelősségre kell vonni, amiért iszlamistákat és terroristákat hoztak a Közel-Keletről a Dél-Kaukázusba – jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök csütörtökön.

“Amennyiben nem lesz határozott nemzetközi válasz Törökország előre kitervelt törvénytelen cselekedeteire a térségben, úgy a régió egy második szíriai rémálommá válhat.

Azerbajdzsánt és Törökországot, nem pedig Örményországot terheli a felelősség, hogy felbérelt gyilkosokat, fanatikus dzsihadistákat hoztak térségünkbe, ami bonyolítja a békés rendezést. A XXI. században elfogadhatatlan, hogy zsoldosokat béreljenek fel civilek meggyilkolására és humanitárius katasztrófa előidézésére” – hangsúlyozta az örmény államfő a kuvaiti adzs-Dzsarida című lapnak adott interjújában.

Az örmény hatóságok ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy Törökország közvetlenül beavatkozik a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah körül kialakult konfliktusba.

A jereváni vezetés szerint Ankara nemcsak a saját katonáit küldte, hanem törökbarát szíriai milicistákat is bevetett szövetségese, Azerbajdzsán megsegítésére. Baku és Ankara tagadja ezeket a vádakat.

Az azeri haderő több mint 40 települést vont ellenőrzése alá. Az azeri csapatok jelenleg kettőt ellenőríznek Hegyi-Karabah öt fő régiójából.

Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én kezdődtek újra a harcok. Mindkét fél, Örményország és Azerbajdzsán is rendkívüli állapotot hirdetett, és mozgósítást rendelt el.

Moszkva kezdeményezésére Jereván és Baku október 10-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a hadifoglyok és az elesettek holttesteinek kölcsönös átadása érdekében, de a megállapodásnak szemlátomást nem volt foganatja.

A harcokban eddig a hegyi-karabahi védelmi erők 604 tagja esett el a helyi örmény hatóságok szerint, és mintegy 43 civil vesztette életét. Baku ugyanakkor nem hozza nyilvánosságra katonai veszteségeit.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

MTI

Megosztom:

, , , , , , , ,




Back to Top ↑