Örményország az ODKB-hez fordul az azeri behatolás ügyében

Örményország a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (ODKB) fordul amiatt, hogy azeri katonák behatoltak Örményország területére – jelezte Nikol Pasinján ügyvezető örmény kormányfő Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonos megbeszélésén.

Az előző esti eseményről pénteken számolt be az örmény miniszterelnöki kabinet sajtószolgálata. Közlésük szerint Pasinján elmondta Putyinnak, hogy országa az ODKB-hez fordul, mert szeretné, ha az ügyben konzultációk kezdődnének.

A megbeszélésről a Kreml is beszámolt, eszerint Pasinján a konstruktív párbeszéd és az együttműködés megteremtéséről szólt annak érdekében, hogy a felmerült problémát békés, politikai és diplomáciai eszközökkel oldják meg.

A moszkvai közlemény szerint Oroszország eltökélt szándéka folytatni a közvetítést a felek között. A Kreml szoros kapcsolatot tart fenn mind Jerevánnal, mind Bakuval.

Az ODKB-t Oroszország vezeti, további tagjai Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán.

Pasinján pénteken az örmény parlamentben mondott beszédében bejelentette, hogy a nap folyamán az orosz elnökhöz fordult a többi között katonai segítségért az örmény-azeri határon kialakult helyzet miatt.

“Azzal összefüggésben, hogy az azeri katonai erők a megállapodások ellenére nem hagyták el Örményország területét, ma Putyin elnökhöz fordultam a többi között katonai segítségért” – ismertette az ügyvivő kormányfő.

Mint mondta, az örményországi Gjumriban található 102. orosz katonai bázis képviselői is bekapcsolódtak a tárgyalásokba az azeri féllel. Hozzátette, hogy olyan térképeket mutattak be, amelyek egyértelműen az ODKB ellenőrzési övezetéhez tartozóként mutatják azt a térséget, ahová az azeri haderő benyomult.

Szerdán az örmény védelmi minisztérium bejelentette, hogy aznap kora reggel az azerbajdzsáni fegyveres erők megpróbáltak határkiigazítást végrehajtani Szjunik régió egyik határ menti térségében A tárca szerint az örmény egységek válaszlépésre az azerbajdzsáni hadsereg leállította ezeket a munkálatokat. A helyzet rendezéséről tárgyalások kezdődtek.

Baku visszautasította a vádakat, és azt állította, hogy erői csupán az ország saját határait erősítették meg. Egységeik visszatértek korábbi állásaikba, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Pasinjánnal folytatott beszélgetés során hangsúlyozta a tűzszüneti megállapodás szigorú betartásának szükségességét.

Pasinján még szerda este összehívta az örmény biztonsági tanácsot, amelynek ülésén az eseményeket a területére történt behatolásnak minősítette. Elmondása szerint az azeri fegyveres erők 3,5 kilométeres mélységben átlépték az örmény államhatárt. Az ügyvezető kormányfő csütörtök este utasította az illetékes minisztériumok vezetőit, hogy kezdjenek konzultációkat a ODKB-val a szjuniki helyzetről.

Ugyanezen a napon az örmény ügyészség büntetőeljárást indított az államhatár illegális átlépése, valamint az ország területi integritásának megsértése címén.

A Hegyi-Karabah körüli konfliktusövezetben tavaly ősszel lezajlott háborús konfliktus után, amikor hét, Hegyi-Karabahhoz közeli körzet átkerült Baku ellenőrzése alá, Örményország Azerbajdzsánnal közös határa közvetlenül a Szjunik régióval határos lett.

Tavaly szeptember 27-én Azerbajdzsán támadást indított az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah enklávé és a környező, örmények uralta azerbajdzsáni települések visszafoglalására.

A csaknem két hónapos háborúban Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-i háromoldalú, örmény-azeri-orosz tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget.

Moszkva kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására a felek közti elválasztóvonalhoz, valamint az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő lacsini folyosóhoz.

MTI

Sharing is caring!

, , , , , , , ,




Back to Top ↑