Ötéves átmeneti időszakot javasol a nigeri nemzeti kongresszus a juntának
2025. 02. 22.
A mintegy hétszáz értelmiségiből álló nigeri nemzeti kongresszus azt javasolja a 2023-as államcsíny óta hatalmon lévő katonai juntának, hogy még legalább öt évig tartson az átmeneti időszak a választásokig, valamint hogy ezeken a jelenlegi katonai vezetés tagjai is jelöltethessék magukat.
“Az újjáalapítás (ezt a fogalmat használják Nigerben az átmenet helyett) 60 hónapos, azaz ötéves lesz a nemzeti charta elfogadásának időpontjától számítva” – jelentette be Bibata Niandou, a tanácskozás egyik résztvevője a közszolgálati televízió által élőben sugárzott ünnepségen.
Az eseményen részt vett a junta vezetője, Abdourahamane Tiani tábornok, aki a végső szót mondja ki a javaslatról – írta meg az MTI.
A Niger különböző régióiból és a diaszpórából érkezett 716 civil és katonai küldött február 15. és 19. között tanácskozott egyebek mellett az átmenet időtartamának meghatározásáról. Politikai pártok tagjai nem lehettek tagjai a kongresszusnak.
A 2023. júliusi 26-i puccsal hatalomra került Tiani tábornok még akkor azt közölte, hogy az átmenet hároméves lesz, de azóta többet nem nyilatkozott a kérdésről.
A kongresszus “határozatokat” dolgozott ki, amelyek szerint az átmeneti időszak tényleges hossza egyebek mellett a “biztonsági helyzettől” és a “Száheli Államok Konföderációjának mentrendjétől” függ. Ez utóbbi szervezetnek Niger mellett Mali és Burkina Faso a tagja, a két szomszédos országot szintén katonai junta irányítja. Maliban 2020-ban, Burkina Fasóban 2022-ben volt puccs, és mindkét országban ötéves átmenetet ígértek a katonai vezetők. A három ország korábban a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) tagja volt, de kilépett belőle, és szuverenitását hangoztatva eltávolodott Franciaországtól, ezzel párhuzamosan pedig közelebb került Oroszországhoz, valamint megalapították a száheli konföderációt.
A kongresszuson elnöklő Mamoudou Harouna Djingarey kijelentette, hogy az átmenet idején működő intézmények – tehát mások mellett a hadsereg – vezetői is indulhatnak a majdani választásokon.
A tanácskozáson elfogadott indítványokban javasolják köztársasági elnöki címmel felruházni és az egykori francia gyarmat függetlensége kivívásában szerzett érdemeiért hadseregtábornoki rangra emelni Tiani dandártábornokot.
Közkegyelem megadását javasolják azok számára, akik a puccs alkalmával elűzték a hatalomból – az azóta is fogságban tartott – Mohamed Bazoum elnököt. Kegyelmet javasolnak az elmúlt tíz év során “destabilizációs kísérletet” címén elítélt számos katona számára is.
A kongresszust előkészítése 2024 elején kezdődött el, és a junta akkor azt ígérte, hogy az ország a lehető legrövidebb időn belül visszatér az “alkotmányos rendhez”.
Soha nem látott méretű gazdasági válság fenyegeti Afrikát →
Román zsoldosok harcolnak Kongóba →
A szudáni lázadók elhagyták a fővárost →
