Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Pasinján: csakis Törökország álláspontjának megváltozása nyithatja meg az utat a rendezés előtt

2020. 10. 14.

Csakis Törökország álláspontjának megváltozása nyithatja meg az utat a hegyi-karabahi konfliktus rendezése előtt rábírva Azerbajdzsánt a harci tevékenység leállítására – jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden a Reuters hírügynökségnek jereváni rezidenciáján adott interjújában.

A szombati tűzszünet óta adott első interjújában az örmény kormányfő nem adta jelét annak, hogy változást látna Ankara hozzáállásában.

A harcok szeptember 27-i fellángolása óta a vitatott hovatartozású térségben Törökország Azerbajdzsán oldalára állt a konfliktusban, Jereván állítása szerint katonai erővel is.

Pasinján azzal vádolta Ankarát, hogy szabotálja az Oroszország közvetítésével kialkudott – roppant törékeny – tűzszünetet, és erővel akarja érvényesíteni “expanziós törekvéseit” kiterjesztve befolyását a dél-kaukázusi régióban.

Ankara egyébként kedden közölte, hogy a török vezetést is be kellene vonni a konfliktus rendezésébe, amit Örményország hevesen ellenez.

“Meggyőződésem, hogy amíg Törökország álláspontja változatlan, addig Azerbajdzsán nem fog felhagyni a harcokkal” – hangsúlyozta Pasinján.

Az örmény miniszterelnök elmondta: Törökország a tűzszüneti tárgyalásokat megelőzően nyilvánosan jelentette be, hogy véleménye szerint Azerbajdzsánnak tovább kell harcolnia.

A kormányfő szerint a török külügyminiszter a moszkvai megbeszéléseket követően felhívta azeri hivatali partnerét és ez a telefonbeszélgetés tulajdonképpen “utasítás volt, hogy semmilyen körülmények között ne merészeljenek felhagyni a harcokkal”.

A török külügyminisztérium a telefonbeszélgetés napján közölte, hogy a tűzszünet nem lehet tartós megoldás. Később ezt azzal toldotta meg, hogy az örmény erőknek el kell hagyniuk Hegyi-Karabah területét.

Baku később bejelentette, hogy nyitott az ideiglenes humanitárius tűzszünetre a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélésére. Egyben a tűzszünetet követően a harcok folytatását helyezte kilátásba további területek elfoglalására.

“Az a probléma, hogy a Dél-Kaukázusban élő örmények alkotják az expanziós politikája útjában álló utolsó akadályt” – húzta alá az örmény kormányfő. “Az egész Dél-Kaukázus Szíriává válhat, és ez tűz gyorsan átcsaphat északra és délre is” – tette hozzá.

Ilham Alijev azeri elnök pénteken kijelentette, hogy az azeri erők megváltoztatták a harctéren azt a status quót, amely eddig a hegyi-karabahi konfliktus rendezésének alapját képezhette.

Alijev ugyanakkor értésre adta, hogy kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz, de hozzá is tette rögtön, hogy semmilyen engedményt nem hajlandó tenni országa területi egységének az ügyében.

Leszögezte: szó sem lehet semmiféle tárgyalásról, ha Örményország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot országa részének tekinti.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.

MTI

Megosztom:

, , , , ,




Back to Top ↑