2017. 09. 20.

Reagált a nemzetközi kritikákra Aung Szan Szú Kji



Nem tart egy esetleges nemzetközi vizsgálattól Aung Szan Szú Kji, a muszlim rohingyák ellen elkövetett folyamatos jogsértések miatt az elmúlt hónapban sokat kritizált mianmari vezető, aki tegnap először szólalt fel nyilvánosan az ügyben.

Több hét hallgatás és a nemzetközi közösség éles kritikái után tegnap először szólalt meg a muszlim rohingya kisebbség tagjai ellen elkövetett jogsértések ügyében Aung Szan Szú Kji mianmari vezető. A Nobel-békedíjas politikus a parlamenti beszédében elítélte a délkelet-ázsiai országban önálló etnikai kisebbségként nem elismert közösséggel szemben elkövetett agressziót.

A nemzetközi kritikákra reagálva Aung Szan Szú Kji közölte, országa nem tart egy esetleges vizsgálattól, sőt külföldi diplomatákat hívtak meg, hogy közösen derítsék fel, milyen okok vezettek ahhoz, hogy a rohingyák tömegesen menekülnek a szomszédos Bangladesbe, ahol szintén nem látják őket szívesen.

Az ENSZ legutóbbi becslése szerint augusztus 25-e óta legalább 313 000 rohingya menekült át a többségében buddhista Mianmar Arakán szövetségi tagállamából, ahol korábban több mint egymillióan éltek. Augusztus végén azonban rohingya felkelők rendőrőrsöket támadtak meg, amire a hadsereg „tisztogató akcióval” válaszolt, amit az ENSZ emberi jogi biztosa az etnikai tisztogatás iskolapéldájának minősített.

Az 1980-as évek óta hazája erőszakmentes demokratizálásáért harcoló Aung Szan Szú Kji beszédében azt is hangoztatta, hogy a kormány a helyzet normalizálásán munkálkodik, és „mélységesen együtt éreznek a konfliktusban érintett minden szenvedő emberrel”.

Bár a hadsereg térségbeli műveleteiről nem tett említést, de beszámolt arról, hogy szeptember 5-e óta „nem voltak fegyveres összecsapások és tisztogató műveletek”. A 2016 óta állami tanácsadóként miniszterelnöki feladatokat ellátó politikus egyébként – korábbi tervei ellenére – a bírálatok hatására nem vesz részt az ENSZ-közgyűlés e heti ülésszakán, hogy helyette „belpolitikai biztonsági kérdésekkel” foglalkozhasson.

A rohingyák ellen elkövetett jogsértések mértékének megállapítása elsősorban azért ütközik akadályba, mert az emberi jogi helyzetet vizsgáló ENSZ-szakértők nem kapnak bejutási engedélyt az egykori Burmába. A kisebbség helyzetét tovább rontja, hogy nemcsak a szomszédos Banglades csukja be az ajtót a menekülő előtt, de a muszlim Pakisztán sem hajlandó állampolgárságot adni a rohingyáknak, India pedig nemrég közölte, 40 ezer rohingyát tervez deportálni a közeljövőben a hindu többségű államból.

Magyar Idők – Tóth Loretta

Címkék: , , , , , , ,






Back to Top ↑