Rohamosan fejlődik az egyiptomi turizmus
2018. 08. 23.
Az arab tavasz utáni sokkból egyre gyorsabban épül fel az egyiptomi turizmus – nemcsak óriási szállodák épülnek, de merész fejlesztési tervek is napvilágot látnak. A magyar turistáknak elérhető áron kínálnak luxuspihenést a tengerparti szállodák.
Újra sláger Egyiptom – a világ minden főbb küldő piaca ismét felfedezte magának az országot, amelyben az elmúlt évek politikai-társadalmi bizonytalanságai okoztak visszaesést a gazdaság bevételeinek jelentős részét hozó turisztikai ágazatban. Az elmúlt évben nagyot ugrott az idegenforgalom: a statisztikák szerint 2016-hoz képest 54 százalékkal több, 8,3 millió turista látogatott az országba, ám ez a szám még messze elmarad az arab tavasszal előtti, 2011-ben mért 14,5 milliótól. Az idei első negyedéves adatok további 30 százalékos bővülésről adtak számot, így a fejlődés jól látható.
Az ókori kultúra egyik bölcsőjének számító ország imázsa sokkal jobb, mint az arab világból a legnagyobb vetélytársnak számító Tunéziáé. Az addigi legnagyobb, turisták ellen irányuló merényletet, amely 58 áldozatot követelt, 1997-ben Egyiptomban, Luxorban hajtották végre, ám ezt valamelyest feledtetni tudta a tunéziai tengerpart és a Bardo Múzeum elleni terrortámadás. Tunézia szemmel láthatóan nehezen jön ki ebből a sokkból, s a turisták elmaradását ott nemcsak az árak, de bizony a szolgáltatások színvonalának esése is követi.
E tekintetben tehát jó helyzetben van az egyiptomi turizmus, amelyre ma inkább Marokkó és némiképp Jordánia jelent veszélyt. Ezek a fejlődő célpiacok látványosságaikkal és szolgáltatási színvonalukkal egyaránt vetélytársai lehetnek a fáraók földjének – ám az áraik magasabbak.
Azt, hogy az ország turizmusa fejlődik, azok a magyar turisták is visszaigazolhatják, akik már többször jártak egyiptomi üdülőhelyeken. Az évtized elején félbehagyott szállodaépítkezések zömét újrakezdték, és vagy megnyíltak az új, négy-öt csillagos házak, vagy épp építik őket, mint ahogy számos új egység is kiemelkedik a földből. De már távolabbi tervek is vannak: idén tavasszal például Hévíz turisztikai szakemberei vettek részt egy olyan eszmecserén, amelynek célja az volt, hogy feltérképezzék, hogyan lehetne a Sarm es-Sejktől mintegy száz kilométerre fekvő bibliai Mózes-forrást nemcsak bibliatörténeti, de akár gyógyturisztikai látványosságként is hasznosítani.
A magyarok először nagyobb számban az OTP Travel jóvoltából ismerhették meg az első nemzetközi hírű üdülőhely, Sarm es-Sejk látványosságait, ma azonban már a délebbi, s immár nem a Sínai-félszigeten lévő, negyven éve még egyszerű halásztelepülésnek számító Hurghada a fő célpont. Idén azonban a Kartago Tours a még délebbi, eddig leginkább kiváló búvárélményt kínáló partszakaszairól híres, ám most már egyre inkább kiépülő Marsa-Alamba is indít chartereket.
A szállodák európai szemmel valóban minden igényt kielégítenek, a korábban épp a kényelemért, szolgáltatásokért megkedvelt török ötcsillagos házakhoz képest elérhetőbb áron hozzák a luxust – kis szépséghibával.
Míg ugyanis a török vendéglátóhelyeken a gasztronómiára sem lehet semmilyen panasz, addig Egyiptomban kicsiny kompromisszumot kell kötnünk – az ételválaszték sem annyira széles, a kínálat egysíkúbbnak tűnik, s bizony a nemzetközi konyha vívmányainak „lemásolása” sem mindig sikerül. A másik hátrány akár előny is lehet – a legtöbb helyen fizetős, helyileg korlátozott és/vagy gyenge a wifi, nehezebb kapcsolatot teremteni a világgal, az otthoniakkal.
Utazni viszont nyugodtan lehet. A szervezett utakon kínált élmények a tömegturizmusra jellemzők, a bátrabbak az egyéni utakra esküsznek. A szemlélőnek úgy tűnhet, Kairót és a Sínai-félsziget északi részét leszámítva elenyésző a veszélye, hogy bármilyen bajunk eshet – legfeljebb az utakon (autópályákon is) természetes lassítónak elhelyezett fekvőrendőr-bukkanók okozhatnak károkat az óvatlan autóbérlőnek.
Ahogy egy helyi idegenforgalmi szakember elmondta:
itt nemcsak az utakon és a városokban, valamint a főbb idegenforgalmi helyeken szép számmal előforduló rendőr és katona, de a turizmusban dolgozók is figyelnek az utazók biztonságára
– a tengerparti üdülőhelyeken dolgozók családtagjai szinte kivétel nélkül a belső, rémesen szegény területeken élnek, nekik az itt megkeresett jövedelem az egyedüli bevételük.
Világgazdaság
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Ramallah: Gázának az önálló palesztin állam részévé kell válnia →
