2017. 05. 23.

Távollétében ítélhetik el Gülent

Tíz hónappal a tavaly nyári törökországi puccskísérlet után felfokozott hangulatban kezdődött meg tegnap az összeesküvés feltételezett vezetőinek tárgyalása Ankarában. A bíróság épülete előtt várakozó dühös demonstrálók az akasztást imitáló kötélcsomókkal jelezték, hogy támogatnák a halálbüntetés újbóli bevezetését a puccsistákkal szemben.

Ezt a lehetőséget Recep Tayyip Erdogan török államfő is felvetette a július 15-i eseményeket követően. A büntetőügy 221 vádlottjának túlnyomó többsége magas rangú katonatiszt, de egy tucat civil is érintett. Köztük van a kudarcba fulladt államcsíny kitervelésével gyanúsított Fethullah Gülen hitszónok is. Az Egyesült Államokban élő török vallási vezető ellen távollétében zajlik az eljárás.

A vádpontok között szerepel egyebek mellett a török parlament és a kormány erőszakos megdöntésének kísérlete, az elnök ellen tervezett merénylet, valamint 249 rendbeli gyilkosság. Ennyire tehető ugyanis az Erdogan uralmát megdönteni akaró katonai egységek és a jelenlegi török vezetés mellett kiálló tüntetők közötti összecsapásokban elhunyt polgári áldozatok száma.

A biztonsági helyzet stabilizálódása ellenére a szükségállapot továbbra is érvényben marad Törökországban, jelentette be a hét végén a török államfő az általa alapított kormánypárt (AKP) rendkívüli kongresszusán, ahol újból pártelnöknek választották. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtói hatalomnak különleges jogköröket biztosító helyzet mindaddig fennáll majd, amíg nem sikerül elérni a békés viszonyokat. Erdogan kijelentéseit keményen kritizálta az atatürki hagyományokat követő legnagyobb ellenzéki párt (CHP) frakcióvezetője. Özgür Özel szerint a szükségállapot kivérezteti a demokráciát Törökországban.

Erdogan szenvedélyes beszéddel igyekezett fellelkesíteni az AKP tagságát, akikre elmondása szerint nagy feladat hárul majd a két év múlva esedékes elnökválasztás kapcsán. Akkor lép életbe az áprilisi népszavazáson elfogadott alkotmánymódosítás érdemi része, amely a parlamentarizmus helyett prezidenciális rendszert vezet be Törökországban, eltörölve a miniszterelnöki pozíciót, és az elnök kezébe adva át az ország vezetését. A 18 jogszabályból álló törvénycsomag már hatályos rendelkezései teszik lehetővé, hogy a korábbi megkötésekkel ellentétben az államfő politikai párt tagja lehessen.

Erdogan három héttel a referendum után, május elején tért vissza az AKP-ba, ahonnan még 2014-ben, elnöki megbízatása kezdetén kényszerült távozni.

Magyar Idők – Bakodi Péter

, , , , , , , , , ,




Back to Top ↑