2018. 08. 26.

Történelmi megegyezés a Kaszpi-tenger sorsáról

A Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, olajban és gázban gazdag területéről évtizedek óta vita folyik a környező országok között. Erre a régóta megoldatlan kérdésre ad választ az érintett part menti országok történelmi megállapodása – hangzott el a Világ szombati adásában.

A Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, olajban és gázban gazdag területéről évtizedek óta vita folyik a környező országok között. Erre a régóta megoldatlan kérdésre ad választ az érintett part menti országok, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán történelmi megállapodása, amit a Kaszpi-tenger felosztásáról írtak alá.

„Az elmúlt években két nagy sikert könyvelhettünk el. Az egyik az Irán, Oroszország és egyéb államok közötti nukleáris megállapodás, a másik pedig az Oroszország, Irán és Törökország közötti együttműködés a szíriai béke és stabilitás érdekében” – mondta Hassan Rouhani, iráni elnök.

A harmadik pedig ezeken kívül, a Kaszpi-tengerről szóló megállapodás volt.

A probléma háttere

De miért volt nézeteltérés a felek között? Az eddigi vita hátterében egy nemzetközi jogi és földrajzi probléma, a Kaszpi-tenger besorolása állt.

Bár a megállapodásban érintett országok által határolt állóvizet nagy kiterjedése miatt sok nyelven tengernek hívják, a Kaszpi-tenger mégsem csatlakozik egy óceánhoz sem: ezért hivatalosan tónak kellene lennie, ám a megállapodás mégsem eszerint született.

A nemzetközi jog szerint a tavak ásványi kincsei egyenlő arányban illetik a part menti országokat. A tengerek esetében azonban az országok partszakaszuk hosszúsága szerint osztozkodhatnak a javakon. Bár a megállapodás pontos részleteit nem ismertették, úgy tűnik, hogy a felek tengerként határozták meg a vízfelületet.

Az egyezmény alapján ugyanis a part menti országok területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, halászati övezetüket további tíz mérföldre terjeszthetik ki partjaikról.

Az iráni szempont

„Ezzel az egyezséggel azt is megmutattak, hogy ragaszkodunk a korrektség alapelveihez. Bár ebben a megállapodásban nem állapítottuk meg a határvonalakat, de leszögezzük, hogy a jelentős partszakasszal rendelkező országok megkülönböztetett helyzetben vannak és ebbe Irán is beletartozik” – tette hozzá az iráni államfő

Irán számára különösen fontos ez az egyezség mióta az Egyesült Államok azzal vádolja, hogy nem tartotta be a nukleáris megállapodásban foglaltakat, és ezért szankciókkal sújtja Iránt.

Oroszországnak pedig az állt leginkább érdekében, hogy déli határai tiszták és átláthatóak legyenek biztonsági, halászati és hajózási szempontból is. Éppen ezért Vlagyimir Putyin siettette legjobban minden találkozáskor az egyezség létrehozását.

„Számításba kell venni, hogy a Kaszpi-tenger a nemzetközi terrorizmus által fenyegetett övezetben helyezkedik el. Ezalatt a Közel-Keletet és Afganisztánt értem. Ebből kifolyólag országaink szándéka a speciális szolgáltatások és a határvédelem, valamint a külügyminisztériumok megerősítése” – mondta az orosz elnök.

Gazdasági érdekek

A várható kereskedelmi és gazdasági fellendülés pedig természetesen mindegyik aláíró ország érdeke.

„A Kaszpi-tenger biztonságát és stabilitását rögzítettük ebben a megállapodásban, amit most aláírtunk, ami természetesen kiváló lehetőséget jelent a kaszpi államok szoros együttműködésére, a gazdasági és kereskedelmi kérdések megoldására is, Ezek a kérdések javítani fognak népeink életkörülményein is” – fogalmazott Azerbajdzsán elnöke Ilham Aliyev.

A Kaszpi-tenger felosztásáról szóló megállapodás felvet számos, még nem tisztázott környezetvédelmi kérdést is, amit a megnövekedő halászat, kereskedelem és olajszennyezés okozhat a továbbiakban.

Emellett a Vlagyimir Putyin által ellenzett, Azerbajdzsán és Türkmenisztán között tervezett gázcső építéséről sem döntöttek még a felek.

Hirado.hu, MTI

, , , , , ,




Back to Top ↑