Tovább folynak az evakuálási mentőakciók afganisztánban
2021. 08. 19.
Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Afganisztánban, ahol a tálib lázadók előre nem látható gyorsasággal vették át a hatalmat, ne alakuljon ki humanitárius válság, valamint támogatni akarja mindazokat, akik a brit kormánynak dolgoztak ott – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán a londoni parlament rendkívüli ülésén.
A parlament tagjait a múlt héten a felgyorsuló afganisztáni események hatására hívták vissza erre a napra a nyári szabadságról.
Johnson beszédében kizárta annak lehetőségét, hogy vizsgálatot indítsanak annak megállapítására: Nagy-Britannia megfelelően cselekedett-e a közelmúltbeli afganisztáni események, a gyors tálib területszerzés és hatalomra kerülés során. A kormányfő szerint erre nincs szükség, mert ezzel kapcsolatban a legtöbb kérdést már megválaszolták.
Johnson beszámolt arról, hogy Nagy-Britannia már 306 brit és 2052 afgán állampolgárt mentett ki Afganisztánból azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat. Kétezer további afgán menedékkérelmét már elbíráltak, és elbírálás alatt vannak újabbak.
A helyzet stabilabb, mint a hét végén volt Afganisztánban, de továbbra is ingatag – tette hozzá.
A kormányfő kijelentette: illúzió azt gondolni bárki részéről, hogy a NATO bármely tagországa felújítja afganisztáni katonai akcióját a tálib hatalomátvétel miatt. Viszont szerinte az ENSZ-nek élére kell állnia az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segítségnek. A tálibokkal kapcsolatban kijelentette: tetteik, nem pedig szavaik alapján fogják megítélni őket.
Vonatkozik ez a nemzetközi terrorizmusra, a bűnözésre, a kábítószer-kereskedelemre, arra, hogy beengedik-e az országba a segélyszervezeteket, és hagyják-e őket szabadon működni, valamint, hogy a lányok, nők is járhatnak-e majd iskolába – fejtette ki.
Ezzel az olyan ígéretekre utalt, miszerint a tálibok nem állnak bosszút régi ellenfeleiken, és hogy az iszlám törvények keretein belül tiszteletben fogják tartani a nők jogait.
London már korábban – a nemzetközi erők Afganisztánból való kivonulása kezdete után – összeállított egy tervet mintegy ötezer olyan afgán állampolgár nagy-britanniai letelepítésére, aki a brit kormánynak dolgozott Afganisztánban. A kormány kedden este bejelentette, hogy kibővíti ezt a programot: hosszú távon Nagy-Britannia befogad akár húszezret azon afgánok közül, akik a legelesettebbek és menekülni akarnak a tálibok elől – főleg nőket, lányokat, valamint vallási és más kisebbségek tagjait -, ezen belül ötezret még az idén.
Szlovénia 19 afgán menekültet kész befogadni
Szlovénia kész befogadni öt olyan afgán menekültet, aki az elmúlt húsz évben együttműködött az Európai Unió (EU) kabuli képviseletével, valamint további 14-et, aki segítette az afganisztáni szlovén missziót – közölte szerdán Anze Logar szlovén külügyminiszter.
Az uniós külügyminiszterek keddi afganisztáni helyzetről szóló rendkívüli ülésén egyetértettek abban: a tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsenek azoknak az afgánoknak, akik az elmúlt húsz évben együttműködtek az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), és biztonságosan eljuttassák őket az EU-ba, elkerülve a tálib rezsim esetleges megtorlását – ismertette a szlovén sajtó.
Logar szerint 400-500 ilyen személyről van szó. “Az EU tagállamai kifejezték hajlandóságukat, hogy méretük és befogadóképességük függvényében szolidárisan osztoznak a terheken” – nyilatkozta Logar a szlovén közszolgálati televíziónak.
Az Európában menedéket kereső afganisztáni menekültek befogadásával kapcsolatban kiemelte: Szlovénia mindent megtesz, amit az EU szolidaritási elve megkíván, de egyelőre nem vállal további terheket.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy az afgán válság nem vezethet újabb migrációs válsághoz. “Mindannyian (EU külügyminiszterek) jeleztük, hogy ebben az esetben nem lesz olyan migránsáradat, mint 2015-ben és 2016-ban volt.
Az EU minden eszközt meg fog adni ahhoz, hogy megállapodás szülessen a környező országokkal, azaz az Afganisztánnal szomszédos államokkal arról, hogy a migráció terheit ők viseljék” – húzta alá.
Morawiecki: ötven embert menekítettek ki Üzbegisztánba
Egyelőre ötven embert, lengyeleket és a velük együttműködő afgánokat sikerült kimenekíteni katonai repülőgéppel Kabulból Üzbegisztánba, onnan civil járattal szállítják őket Lengyelországba – közölte szerdán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A belügyi tárca közölte: Lengyelország befogad átmenetileg 150 afgánt.
Lengyelország nemcsak saját állampolgárait evakuálja, hanem megsegíti Afganisztán, valamint más, a NATO-val és az Európai Unióval (EU) együttműködő országok lakosait is – mondta el egy vidéki sajtóértekezletén Morawiecki.
Bejelentette, hogy újabb lengyel gépek indulnak a térségbe, jelenleg leszállási engedélyre várnak.
Korábban Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter tudatta: az Üzbegisztánban landolt gép utasairól a helyi lengyel konzul gondoskodik, a kimenekítettek között van egy lengyel állampolgárságú nő.
A varsói kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk keddi nyilatkozata szerint három lengyel katonai repülőgép menekíti ki azt a mintegy száz embert – zömében afgánt -, aki korábban együttműködött a lengyel katonai, illetve diplomáciai misszióval.
Morawiecki – szintén még kedden – úgy egészítette ki az információt, hogy Lengyelország együttműködik Üzbegisztánnal a kimenekítés logisztikai lebonyolítása érdekében.
A segítséget az evakuáláshoz az EU és a NATO tagállamai kérték Varsótól, valamint négy személyt illetően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is – mondta el a lengyel miniszterelnök.
Felidézte továbbá: Lengyelország már júniusban segítséget ajánlott a vele együttműködő afgánoknak, azt követően, hogy a tálibok megszállták Gazni tartományt, ahol a lengyel katonai misszió állomásozott. Tizenvalahány afgán a családjával együtt már akkor elutazott Lengyelországba, valamint más biztonságos országokba – mondta el Morawiecki.
Vasárnap a kormányfő újabb, legalább 45 humanitárius vízum kiállítását jelentette be. Szerda este a lengyel belügyi miniszterhelyettes, Maciej Wasik a PAP hírügynökséggel közölte: teljeskörű támogatásban részesítik majd a Lengyelországba evakuált afgánoknak.
“Megteszünk mindent, hogy hazánkban biztonságban érezhessék magukat, és új életet kezdhessenek” – jelentette ki, hivatkozva arra a támogatásra, amelyet korábban az érintett személyek Lengyelországnak nyújtottak.
A TVN24 kereskedelmi hírtelevíziónak Wasik elmondta: mintegy 150 emberről lehet szó, akinek szállást és ellátást adnak “az első szakaszban, amíg megfelelő nemzetközi segítséget nem nyernek, amíg nem rendezik státuszukat”.
Lengyelország százfős katonai kontingenst küldött a kimenekítés támogatására
Lengyelország százfős katonai kontingenst küldött az Afganisztánból történő kimenekítés támogatására, a misszióról Andrzej Duda elnök döntött a kormánnyal egyeztetve – közöte csütörtökre virradóan a varsói államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN).
Az augusztus 18-től szeptember 16-ig tartó küldetés nem harci jellegű, célja az, hogy Lengyelország a szövetségesekkel együttműködve biztosítsa saját, valamint más országok állampolgárainak kimenekítését – olvasható a BBN Twitter közösségi honlapján.
A BBN főnöke, Pawel Soloch szerda éjjel a PAP hírügynökségnek elmondta: a lengyel katonák a kabuli repülőtéren más NATO-tagállamok katonáival együtt részt vesznek a folyamatban lévő evakuáció lebonyolításában.
A kedden közzétett információk szerint Varsó három katonai repülőgépet küldött Kabulba, ezekkel a tervek szerint mintegy háromszáz embert menekítenek ki, köztük afgánokat, akik korábban együttműködtek a lengyel katonai, illetve diplomáciai misszióval.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedden közölte: a segítséget az Európai Unió és a NATO tagállamai kérték Varsótól, valamint négy személyt illetően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is.
A lengyel belügyi miniszterhelyettes, Maciej Wasik szerda este bejelentette: Lengyelország a vele korábban együttműködő mintegy 150 afgán állampolgárnak biztosít majd szállást és ellátást “az első szakaszban, amíg megfelelő nemzetközi segítséget nem kapnak, amíg nem rendezik státuszukat”.
Szerda éjjel Varsóban landolt a LOT lengyel állami légitársaság személyszállító repülőgépe, amely Üzbegisztánból hozta el azt az első, közel 80 fős csoportot, amelynek tagjait korábban a lengyel katonai gépekkel sikerült kimenekíteni Kabulból. A lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes, Wojciech Skurkiewicz csütörtök reggel a közszolgálati rádiónak elmondta: a Lengyelországba érkezettek között vannak olyanok, akik Németországból és Hollandiából származnak.
A varsói kormányfői hivatal vezetője, Michal Dworczyk bejelentette: csütörtök délelőtt újabb járat landol Varsóban, a kabuli repülőtéren pedig további 90-en várnak a lengyel gépekkel biztosítandó kimenekítésre. A következő órákban és napokban újabb ilyen járatok várhatók, az evakuáció addig tart, amíg szükség lesz rá – mondta el Dworczyk a Wirtualna Polska nevű lengyel hírportálnak.
Uniós biztos: az EU-tagállamoknak növelniük kellene betelepítési kvótájukat
Az EU-tagállamoknak növelniük kellene betelepítési kvótájukat. Az instabil afganisztáni helyzet valószínűleg a migrációs nyomás növekedéséhez vezet, ezért minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülnünk – írta Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos, az EU-tagországok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása után kiadott sajtóközleményében.
A biztos hangsúlyozta: nem szabad megvárni, amíg a menekültek megérkeznek az Európai Unió külső határaihoz, meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek által működtetett nem biztonságos és ellenőrizetlen útvonalakon keresztül elinduljanak Európa felé. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen veszélyben lévő embereket – az afgán újságírókat, a civil szervezetek dolgozóit, különösen a nőket – nem lehet sorsukra hagyni.
“Támogatnunk kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket a nemzetközi szervezetekkel, és segítenünk kell nekik visszatérni otthonaikba, amint a körülmények lehetővé teszik ezt” – húzta alá.
Johansson felszólította az uniós tagállamokat hogy “növeljék betelepítési kvótájukat és kínáljanak több legális bevándorlási lehetőséget” azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak, különös tekintettel a nőkre és a fiatal lányokra. “Ez tükrözné az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott átfogó és kiegyensúlyozott migrációs megközelítésünket” – tette hozzá.
A biztos rámutatott arra is, hogy afgán állampolgárok jelentős része már az elmúlt években a szomszédos országokba menekült, ezért a befogadó közösségek segítésére az EU 250 millió euró összegű támogatást nyújtott. A támogatást a helyzet alakulásával párhuzamosan fokoznunk kell-hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint Afganisztánban több mint 3 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására az elmúlt két esztendőben. Legtöbben a vidéki területekről menekültek a fővárosba, Kabulba, 80 százalékuk nő és gyermek.
Hollandia mégis befogadná a csapataikat segítő afgán menedékkérőket
A holland ügyvivő kormány úgy döntött, hogy nem csak az Afganisztánban állomásozó holland csapatok tolmácsait, hanem az azokat más területen is támogató afgán menedékkérőket is befogadná – írta csütörtökön a holland sajtó.
A hágai vezetés egy héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy csak a helyszíni tolmácsoknak és családtagjaiknak nyújtanak menedéket, mivel a többi segítő személyzet befogadása a menedékkérelmek “ellenőrizhetetlen növekedéséhez” vezetne.
A kormány most viszont arról tájékoztatta a holland parlament képviselőit, hogy hajlandó fogadni azokat az afgánokat, akik hosszú ideje álltak Hollandia szolgálatában. Őket a tolmácsokkal azonos bánásmódban részesítik, ha úgy döntenek, hogy menedékjogot kérnek az országban, miután Afganisztánban a tálibok átvették a hatalmat a múlt hétvégén. A holland parlamentben ezen a héten heves vita folyt, a menedékkérők helyzetével kapcsolatban.
A kormány eredetileg ragaszkodott ahhoz, hogy minden menedékkérelmet egyénileg bíráljanak el az illetékes állami hatóságok, de az alsóház képviselői indítvány fogalmaztak meg a “rendszerszintűen üldöztetett” menedékkérők csoportos befogadása mellett, amelyet végül a vezetés elfogadott.
Szerdán, a kudarcba fulladt keddi leszállási kíséret után, megkezdődött Hollandia evakuálási művelete a kabuli reptéren. A védelmi minisztérium közlése szerint, egy C-17-es teherszállító repülőgép szerda este visszatért Amszterdamba fedélzeten 50 holland és 35 uniós illetve amerikai állampolgárral.
Az ENSZ megkezdte külföldi személyzete egy részének evakuálását Afganisztánból
Az ENSZ szerdán megkezdte külföldi személyzete egy részének evakuálását Afganisztánból, ahol a radikális iszlamista tálibok vették át a hatalmat.
Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője szerint nagyjából száz fős stábot telepítenek át Kazahsztánba, hogy onnan folytassák munkájukat. Egyben hangsúlyozta: ” a világszervezet elkötelezett amellett, hogy Afganisztánban maradjon, és támogatást nyújtson az afgánoknak”.
“Ez egy átmeneti intézkedés, hogy az ENSZ továbbra is támogatást tudjon nyújtani az afgán lakosságnak minimális fennakadásokkal párhuzamosan csökkentve a kockázatokat világszervezet dolgozói számára” – jelentette ki Dujarric.
Az ENSZ-nek mintegy háromszáz fős nemzetközi stábja van Afganisztánban és háromezer helyi alkalmazottja.
Az olasz kormányt megosztja az afganisztáni helyzet értékelése
Megosztja az olasz kormányt az afganisztáni helyzet értékelése. Csütörtöki sajtóértesülések szerint Giuseppe Conte volt miniszterelnök, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke párbeszédet sürgetett a tálibokkal, miközben a jelenlegi kormányfő, Mario Draghi a G20-as csoport rendkívüli ülésén tervezi megvitatni az afganisztáni helyzetet
Mario Draghi az orosz elnök Vlagyimir Putyinnal egyeztetett az afganisztáni helyzetről. A felek jelentősnek tartották a “humanitárius katasztrófahelyzet” megelőzését, valamint az afgán lakosság biztonságának fenntartását.
A római miniszterelnök az utóbbi napokban Angela Merkel német kancellárral, valamint Boris Johnson brit kormányfővel egyeztetett. Sajtóértesülések szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter augusztus 26-tól Rómában tárgyal, többek között Draghival és az olasz diplomácia vezetőjével, Luigi Di Maióval találkozik.
A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-as csoport soros elnökeként Olaszország az afganisztáni nők jogai védelmének szenteli az augusztus 26-án esedékes nőkonferenciát. Róma rendkívüli nemzetközi találkozót akar rendezni a következő hetekben az afgán helyzetről is.
Kritikákat váltottak ki a februárban leváltott kormányfő Giuseppe Conte kijelentései. Conte “szoros párbeszédet” szorgalmazott a tálibokkal, hangsúlyozva, hogy a tálib hatalomátvétel eddig “a nyitás jegyében” történt. A kormánypárt M5S új elnöke humanitárius folyosók felállítását sürgette az országból menekülők befogadására.
Giuseppe Conte szavait a párt másik vezető politikusa, Luigi Di Maio külügyminiszter igyekezett mérsékelni, hangoztatva, hogy a tálibokat cselekedeteik és nem kijelentéseik alapján kell megítélni. Di Maio szerint Afganisztánnal szemben a nemzetközi közösségnek teljes együttműködésben kell fellépnie. Luigi Di Maio pénteken számol be a parlamentben az olasz diplomácia munkájáról: a római külügyminisztériumban dolgozó válságstáb részét alkotja a Kabulból kimenekített olasz nagykövetség teljes személyzete.
“Még jó, hogy már Draghi a miniszterelnök és nem Conte” – írta közösségi oldalán Maria Elena Boschi a kormánypárt Élő Olaszország (IV) politikusa.
A szintén kormánypárti Liga vezetője, Matteo Salvini szerint a humanitárius folyosókat a veszélybe került nőknek és gyerekeknek kell fenntartani. “A több ezer ember előtt nyitott kapukra viszont, melyeken keresztül esetleges terroristák is érkezhetnek, határozott nemet mondunk” – mondta Salvini.
Az ellenzéki Olasz Testvérek (FdI) elnöke, Giorgia Meloni úgy vélte, az Afganisztánnal szomszédos országokat kell segíteni a menekülők befogadásában. Az FdI szerint a római kormány “tétlensége zavarba ejtő” az Afganisztánban zajló politikai és humanitárius katasztrófával szemben.
MTI
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Több száz brit jogász követeli Londontól az izraeli fegyverexport leállítását és szankciók bevezetését →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
