2019. 07. 07.

Visszaküldik a szemetet a feladónak

Amióta Kína már két éve nem fogad feldolgozásra külföldi műanyaghulladékot, Délkelet-Ázsiában egyre jobban kezd politikailag is bűzleni a nyugati szemétimport.

A víz és az olaj már többször volt háborús ok a történelem során, szemét azonban nem – legalábbis eddig. Rövidesen azonban ebben is változás állhat be. A „hadüzenetek” sorát Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök nyitotta meg, amikor áprilisban bejelentette, visszaküldi Kanadának a szigetországban évek óta rothadó, több száz tonnát kitevő szemetét. Június végén be is váltotta ígéretét, és hajóra pakoltatott 69 konténer hulladékot. Hasonlóképpen cselekedett Indonézia és Malajzia is, ők is visszairányítottak Amerikába és Európába több hajórakomány hulladékot, amelyet annak idején újrahasznosíthatóként adtak fel Délkelet-Ázsiá­ba, ám hamar kiderült, hogy a konténerek többnyire közönséges háztartási szemetet és használt pelenkát tartalmaznak.

– Nem engedjük, hogy a fejlett országok átverjenek bennünket, vissza fogunk csapni – mondta a maláj környezetvédelmi miniszter.

Miután Peking leállította a műanyaghulladék importját, a térség más országai, valamint India és Törökország igyekezett betölteni az űrt, ám kiderült, Kína nélkül nem győzik a munkát. Becslések szerint évi kétszázmil­liárd dollárra rúg a globális műanyaghulladék-feldolgozási piac értéke. Számos országban egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő feldolgozási kapacitás, ráadásul nincs megfelelően szabályozva a nemzetközi hulladékkereskedelem, s a meglévő jogszabályok betartatásával is gondok vannak. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Délkelet-Ázsia a nyugat szemétlerakó telepévé vált – mutat rá a Deutsche Welle hírportál. Az újrahasznosításra szánt műanyaghulladék gyakran a folyókban, a tengerekben vagy máglyákon végzi.

Ezt elégelték meg a régió országai. Thaiföldön 2021-től, Vietnamban 2025-től betiltják a műanyaghulladék-importot, Malajzia pedig az engedély nélküli égetés ellen indított ádáz harcot. A környezetvédők azonban pesszimisták, szerintük ha egy-két ország be is tiltja a hulladékkereskedelmet, a feladók más országot fognak találni.

– A hatékony harchoz az kellene, hogy a szemét keletkezésének helyén oldják meg a problémát – mondja a Greenpeace malajziai irodájának egyik aktivistája. Az adatok is elgondolkoztatóak: míg 1950-ben kétmillió tonna műanyag használati tárgyat gyártottak, ez a mennyiség 2015-re 380 millió tonnára emelkedett, s az ebből kidobott hulladéknak mindössze húsz százalékát hasznosították újra. A többi szemétlerakókban, kazánokban vagy a természetben tűnt el.

Magyar Nemzet – Mártonffy Attila

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑