2014. 11. 04.
Csípős üzeneteket váltott Izrael és Svédország
2014. 11. 04.
Folytatódott a palesztin állam stockholmi elismerése miatt kialakult diplomáciai viszály Izrael és Svédország között pénteken, amelynek során mindkét fél a svéd IKEA cég lapraszerelt bútorainak összeszereléséhez hasonlította a közel-keleti békefolyamatot, és allegóriákon keresztül bírálta a másik álláspontját.
Az Izraelben is népszerű, otthon összerakható bútorok és a közel-keleti politikai helyzet közti hasonlatot elsőként Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter vetette fel csütörtökön. Palesztina hivatalos svéd elismerése miatt ugyanis kijelentette: „A svéd kormánynak meg kellene értenie, hogy a helyi viszonyok bonyolultabbak egy IKEA-szekrény összerakásánál”, majd este azonnali hatállyal és bizonytalan időre visszahívta konzultációra Izrael stockholmi nagykövetét.
Stockholm tárgyalást sürget
Margot Wallström svéd külügyminiszter nem sokáig késlekedett a válasszal, s a CNN hírcsatornának azt nyilatkozta, hogy „szívesen küldök (Libermannak) egy IKEA-bútort, így azt is látni fogja, hogy annak összeszereléséhez elsősorban egy partnerre van szükség, akivel együtt kell működni, valamint jó utasítások kellenek. Szerintem ezeknek az elemeknek a nagy része adott.”
„A békéhez az kell, hogy a két fél asztalhoz üljön egymással, és megtárgyalja a jövőt” – tette hozzá.
„Váratlan és súlyos lépés”
Azonban még Wallström nyilatkozatával sem ért véget a házilag összerakott bútorokkal való példálózás. Péntek reggel a katonai rádióban az izraeli külügyminisztérium szóvivője, Emánuel Nahson kijelentette, hogy noha „kellemes dolog egy IKEA-küldeményt kapni, de ha az összeszerelési útmutató nélkül, érthetetlen nyelven és hiányzó csavarokkal érkezik, akkor nem segíti a helyzet javítását”. A szóvivő azt is megerősítette, hogy Jeruzsálem Palesztina elismerését váratlan és súlyos svéd diplomáciai lépésnek tekinti.
Ismert, Wallström csütörtökön jelentette be, hogy Svédország elismeri a palesztin államot; a skandináv ország az Európai Unió nyolcadik, de a közösség „régi” tagjai közül az első, amely elismeri a palesztin államiságot. Az unióhoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok közül hét – köztük Magyarország – még a csatlakozást megelőzően elismerte a palesztin államot.