Publicisztika

2015. 03. 17.

Diplomáciai pofon Assadtól



Az USA külügyminisztere már hajlandó tárgyalni míg a szír elnök már nem kíván  egy asztalhoz leülni az Egyesült Államokkal.

John Kerry külügyminiszter

Az Amerikai Egyesült Államok vezetése az elmúlt négy évben szilárdan kitartott ahhoz az álláspontjához, hogy Bashar Al-Assad szíriai elnöknek végérvényesen távoznia kell az ország éléről.

Az újraválasztott Assad elnök hiába szerelte le az ország vegyifegyver készletét, és informálisan együttmüködik az USA vezette Iszlám Állam ellen létrejött koalíció légicsapásaiban, Wasinghton  álláspontja mitsem változott idáig.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap a CBS News-nak adott interjúban a következőket mondta: „Végső soron tárgyalnunk kell vele. Sürgetjük őt, hogy jöjjön, tegye meg ezt, és az is szükségessé válhat, hogy különböző módokon nagyobb nyomást gyakoroljunk rá ennek érdekében.”

John Kerry szerint az Egyesült Államok és más, általa meg nem nevezett országok keresik a lehetőséget arra hogy megújítsák a diplomáciai kapcsolatot Damaszkusszal.  Marie Harf amerikai külügyi szóvivő később gyorsan kijavította a külügyminiszter nyilakozatát, miszerint nem kifejezetten Assadal tárgyala az Egyesült Államok.

Szír részről egyértelműbb volt az elutasítás és a számonkérés. Bashar Al-Assad az iráni televiziónak adott interjúban, egyenesen kijentette, hogy a szavak helyett tetteket vár, vagyis leállítani a terroristák finanszírozását és elvégni a terrorszervezetek humánerőforrásait és a fegvyerszállítmányait.

Részlet az interjúból:

-Ugyan azok az országok, amelyek azt mondták, hogy magának távoznia kell, ma azt mondják, hogy Assad elnök a megoldás, és tárgyalni kell Assad-dal, mi a véleménye erről?

Bashar-al-Assad-MCS-2

Bashar Al-Assad

-Független attól hogy ők mit mondanak: marad e Assad, vagy sem. itt a döntés csak is a szíriai népé, ezért mindaz, amit ezzel kapcsolatosan mondanak több mint 4 éve, az sem közelről, sem távolról nem érdekel minket. Mi csak is a szíriai nép követeléseit figyeltük, és rá hallgattunk, meg az elvárásaira. Minden ami nem a népünk által származik, az számunkra csupán beszéd volt, és mulandó “buborék”. Ezért minket nem érdekel, hogy ők mit mondanak, hogy szerintük Assad-nak távoznia kell-e, vagy sem. Nem érdekel minket az sem, hogy meg változik a véleményük, mert a lényeg ott van, hogy a valóság mit takar.

-Elnök úr, mi a válasza John Kerry amerikai külügyminiszter felhívására a tárgyalásokra?

-Mi továbbra is csak kijelentéseket hallunk, de tetteket nem látunk. Meg kell várnunk a tetteiket, hogy bármivel kapcsolatosan is dönthessünk.

-Sok ország kezdett az elmúlt pár hónapban kapcsolatba lépni a szíriai kormánnyal. Maga hogyan látja ezt? mi fog történni? mi fog bekövetkezni a regionális téren, és hogyan fog a szíriai helyzet alakulni?

Először is Szíriának nincsen más megoldása, mint hogy védje saját magát, és ellenálljon. Nincsenek választásaink, és nem is voltak az első naptól kezdve  ami ezt  álláspontot illeti. Bármilyen nemzetközi álláspontváltozás, a konfliktussal kapcsolatosan, az egy pozitív dolog amennyiben  igaz, és kézzel fogható. De ennek első sorban azzal kéne kezdődnie, hogy megszüntessék  a politikai támogatást  a terroristáknak, a finanszírozásukkal, és a fegyver szállítással együtt.  Az Európai Unió országainak is nyomást kell gyakorloniuk, a “csatlós” országaikra a régiónkban, akik logisztikai, katonai, és pénzügyi támogatást nyújtanak a terroristáknak. Ha ez megtörtént, akkor mondhatjuk csak azt, hogy itt ténylegesen történt kézzel fogható pozitív változás.

Amiért Assad még hatalmon van

– Bashar Al-Assad népszerűbb mint valaha a szír nép között, még az ellenzékiek között is inkább kisebbik rosszként szerepel, hiszen saját politikai pártjaikban és fegyveres csoportjaikban csalódniuk kellett akik rendszeresen lenyúlták a külföldi támogatásokat és a harcokban is sokszor a saját vagyonosodásuk érdekében alkukat kötöttek az Iszlám Állam terrorszervezettel.

– Assadnak sikerül az elmúlt négy évben egyesítenie a sokszínű szír társadalmat, az ország különböző tartományaiban Nemzetvédelmi Erők,  félkatonai milíciák alakultak az állam támogatásával akik védték a hátországot de gyakran a hadsereg oldalán harcokba is bocsátkoztak a terrorszervezetekkel.

– Bár a konfliktus elején sokan dezertáltak a hadseregből, még magas rangú tisztek is átálltak a lázadók oldaláram a Szíriai Arab Hadseregnek sikerült rendeznie sorait és példátlan módon helyt állt az elmúlt négy évben.

– Assadnak sikerült elérnie, hogy szövetségesei Oroszország, Irán, Irak, és a Hezbollah katonai támogatásban részesítse Szíriát. Damaszkusz szövetségesei nem csak fegyver szállítmányokat és katonákat küldött harcolni a terroristák ellen hanem humanitárius segélyszállítmányokkal is rendszeresen ellátták a háború sújtotta vidékeket.

– A magát “mérsékelt szíriai ellenzéki szervezetek” mint például a az FSA vagy az Al-Kaida szír ága a Nuszra Front és az Iszlám Front nevű terrorszervezetek külföldi támogatások ellenére sem tudták megfordítani a konfliktus kimenetelét. Kidobott pénznek tűnik az arab monarchiák petrodollárjai, a török és izraeli katonai és logisztikai támogatások is feleslegesnek bizonyultak. Az USA rájött, hogy szövetségeseivel együtt ezt a harcot elbukta.

– Sikertelennek tűnnek az Iszlám Állam elleni légicsapások. Legalábbis egy kívülálló azt látja, hiába a több ezer légitámadás az ISIS-re nincs hatással a nyugati bombák. Az irakiak kicsit máshogy vélekednek. Többször is panasszal éltek az ENSZ-nél miszerint koalíciós vadászgépek és bombázók az ISIS-nek dobtak fegyverszállítmányokat. A bizonyítékok felmutatása után is folytatódott az ISIS feletti bábáskodás. Nem véletlen, hogy Bagdad nem kér többet amerikai segítséget és ellenzi a  nyugat szárazföldi csapatainak beavatkozását Irak területén.

Legutolsó sorban az iráni atomprogram kapcsán hamarosan nemzetközi megegyezés várható, ami a Teherán elleni szankciók feloldását vonja maga után- A térségben Irán, Szíria legerősebb szövetségese középhatalommá fejlődik akinek az áll érdekében, hogy Assad maradjon hatalmon.

Ennek ellenére több ország például Franciaország és Törökország cáfolta volna, hogy elfogadnák Assadot mint tárgyalópartnert vagy esetleg mint államvezetőt, érdekes módon az elmúlt hetekben pont ebből a két országból parlamenti pártok delegációja tárgyalt Assadal és más magas rangú vezetővel Damaszkuszban.

Négy év eltelte után a Nyugat és a regionális szövetségesei rájöttek arra, hogy Assad nélkül nincs béke a Közel-Keleten. Azt a felfordulást és pusztítást amiben a háttérben segédkeztek az most visszájára üthet.

Orientalista.huSinoda,   (interjú fordítása: Szíriai Hírek)

Címkék: , , , , , , , , , , , ,






Back to Top ↑