Keresztények

2017. 05. 17.

Elkészült az első teljes bibliafordítás kurd nyelven



Ez a mostani az első teljes bibliafordítás, ami egyébként a kurdok szorani nyelvjárásában olvasható. Eddig csak részleges bibliafordítások készültek a kurdok számára, és azok is főként csak kurmanci és szorani dialektusban voltak elérhetőek a négy kurd dialektus közül.

A kurdok által jelenleg ellenőrzött területeken nagyjából kétszázezer keresztény maradhatott az iszlám szélsőségesek pusztítása következtében.

“Ennek a teljes bibliafordításnak az elkészülte egy nagyon fontos, történelmi jelentőségű esemény, ami csodálatos tudományos eredmény is egyben.”

– mondta Carl Moeller, a kurdok számára készült teljes Bibliát kiadó, Biblica vezérigazgatója.

A Biblica, amely korábban International Bible Society néven volt ismert a világban, az 1990-es években kezdett hozzá a teljes kurd bibliafordítás elkészítéséhez.

A Biblica fordítócsapata felhasználta azokat az 1850-es években elkezdődött részleges fordításokat is munkájához, amelyek aztán a számtalan háború és a térség instabilitása miatt befejezetlenek maradtak.

A becslések szerint a világon összesen 15 millióan beszélik a szoráni, azaz a központi kurd nyelvjárást.

Az első, teljes kurd nyelvű bibliafordítás elkészültének tudományos jelentőségéről a közel-keleti nyelveket katalogizáló, washingtoni kongresszusi könyvtár nyelvésze, Michael Chyet is elismerőleg nyilatkozott.

“Ez az első, eddig egyetlen teljes fordítása a Bibliának a kurdok szorani nyelvjárására. Ezt megelőzően csak apró részleteket fordítottak szoranira, de a kurd kurmanci nyelvjárásban is csak az Újszövetség fordítása készült el a XIX. században.”

– mondta el Michael Chyet.

A jelenleg kurdisztáni régióként ismert területnek főként az Irakhoz tartozó részén éltek hagyományosan a történelmi keresztény közösségek. Ezeknek a keresztény közösségeknek a nagy részét mostanra azonban már elpusztították, vagy el kellett menekülniük otthonaikból az Iszlám Állam kegyetlenkedései miatt.

Az iszlám szélsőségesek terrorja után az ortodox egyház statisztikái szerint például jelenleg már csak 30 ortodox család maradt Bagdadban. Az utolsó iraki népszámlálás 1987-ben még 1,4 millió keresztényt tartott számon.

A háború előtt a kurdok lakta iraki területeken három jelentősebb keresztény egyházi felekezet jelenléte volt meghatározó: káldeusok, asszírok és örmény ortodoxok. Közülük a káldeusok többsége kurd.

A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik.
Becslések szerint kb. 40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Törökországban latin betűkkel, a másik három országban arab betűkkel írják. Az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv. Két nagyobb nyelvjárásuk a kurmanci (ejtsd: kurmandzsi) és a szoráni. A kurd nyelvet tovább nehezíti az is, hogy Törökországban latin betűkkel, míg Irakban, Szíriában és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.

Törökországban, Szíriában, Irakban (Dohuk városától északra) és északnyugat-Iránban a kurmanci dialektus a legelterjedtebb. Kb. 20-25 millióan beszélik. A szoráni dialektust leginkább Nyugat-Iránban és Iraki Kurdisztánban értik meg. Kb. 6-7 millióra teszik a számukat. A dél-kurd nyelv a kurmanci és a szoráni dialektus keveréke. Ide tartozik pl. a laki nyelv is. A Zagrosz-hegység vidékén élők beszélik. Számuk körülbelül 3 millió fő. A zazaki nyelvet Kelet-Törökországban beszélik kb. 2-3 millióan. A goráni dialektust Iraki Kurdisztánban és Iránban használják. Kb. 1 millióan vannak. Ezen kívül még rengeteg dialektus van, de ezek a főbb nyelvjárások.

888.hu – Vincze Viktor Attila

Címkék: , , , , , , , , ,






Back to Top ↑

Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com