Oroszország

2017. 08. 29.

Eltűnhet az orosz nyelv?



Ötvenmillióval csökkent az oroszajkúak száma a Szovjetunió bő negyedszázaddal ezelőtt történt széthullása óta – erről az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma oktatási és kulturális bizottságának elnöke tájékoztatott.

A Szovjetunió 1922. december 30-án jött létre, amikor az I. szovjet kongresszus jóváhagyta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakításáról szóló nyilatkozatot és szerződést. Az alapítók az Oroszországi Föderáció, Ukrajna és Belorusszia, továbbá a Grúz, az Azerbajdzsán és az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaságokból álló Kaukázusontúli Föderáció voltak.

Majdnem 70 év elteltével, 1991. december 8-án Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetői közleményben tudatták a világgal, hogy “a Szovjetunió mint a nemzetközi jog alanya és mint geopolitikai realitás többé nem létezik”, egyben háromoldalú egyezményt írtak alá közös államszövetségük, a Független Államok Közösségének (FÁK) megalakításáról.

Így alakult az orosz népesség száma

Már a 2002-ben tartott népesség-összeírás nyugtalanító adatokat hozott, ez az orosz lakosság számát 145,1 millióra tette. Ez 1,8 millió fős lakosságcsökkenést jelentett az előző összeíráshoz képest, amely még a Szovjetunió idején, 1989-ben zajlott.

Hivatalosan már 1999-ben kellett volna statisztikát számolni Oroszország-szerte, ám a ’90-es évek kritikus orosz gazdasági helyzete miatt erre nem volt lehetőség. Az eredményekbe azonban igencsak belejátszott az, hogy a Szovjetunió felbomlása után sokan emigráltak az orosz területekre – főleg Moszkvába – a korábbi szovjet tagköztársaságokból.

A legújabb orosz népesség-összeírást 2010-ben végezték el. Az összeírást szintén egy világgazdasági krízis előzte meg, így lehetett tartani tőle, hogy a betervezett eseményt 2013-ra halaszthatják, de Putyin kabinetje mégis zöld utat adott neki 10,5 milliárd rubeles költségvetés mellett (körülbelül 70 milliárd Ft).

A 2011 márciusának utolsó napjaiban előzetesen publikált eredmények szerint az orosz lakosság tovább csökkent, és immár 142,9 milliót tett ki. Alig nyolc év alatt Oroszország lakossága így 2,2 millió emberrel csökkent, vagyis az ország 1,6 százaléknyi lakosát veszítette el, még a számottevő bevándorlás ellenére is.

Több vita is folyt az orosz népesség csökkenéséről

Legutóbb 2015-ben Anatolij Visnyevszkij, az egyik legtekintélyesebb orosz demográfus tartott előadást a súlyos problémaként kezelt helyzetről. Elmondta, hogy Oroszország a 90-es évek elejétől hosszú időn át folyamatosan veszített népességéből. A Szovjetunió felbomlásakor még Oroszország számított a világ hatodik legnépesebb országának. Azóta azonban újabb és újabb államok előzték meg.

Az egyik problémaként vetette fel, hogy Oroszországban továbbra is igen kevés az egymilliónál népesebb metropolis. Mindössze tizenöt ilyen város van, közülük négy-öt épphogy eléri a milliós nagyságrendet. Ehhez az előnytelen örökséghez társult a népességszám 14 éven át tartó csökkenése is.

A folyamat megfordíthatatlan

Szintén problémaként vetette fel, hogy már a 60-as években is száz élve születésre csaknem háromszáz terhességmegszakítás jutott és ez is hozzá járult a népesség folyamatos csökkenéséhez. Kiemelte, bár mára már ötven alatt van a száz szülésre jutó terhességmegszakítások száma, ez az arány még mindig jóval magasabb a nyugat-európai átlagnál.

Vjacseszlav Nyikonov, az Állami Duma oktatási és kulturális bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy az orosz népesség csökkenésének folyamata megfordíthatatlan. Az oroszul beszélők számában bekövetkezett “jelentős veszteség” szerinte azzal függ össze, hogy miközben a volt szovjetköztársaságokban, elsősorban a kelet-európaiakban kötelező volt az orosz nyelv oktatása, ma már “gyakorlatilag sehol sem az”.

Rámutatott, hogy az orosz nyelv ott marad fenn, ahol része az oktatási rendszernek. A Vjacseszlav Nyikonov által közölt adatok szerint amíg a szovjet idők végén 350 millióan beszéltek oroszul – mint mondta, a Szovjetunióban mindenki oroszajkúnak számított -, addig a számuk mára 300 millióra csökkent.

A legnagyobb mértékben Kazahsztánban esett vissza az orosz nyelv használata. 2016-ban alig több, mint a lakosok 20 százaléka beszélt oroszul, míg 15 évvel ezelőtt még a kazahok 33,7 százaléka használta ezt a nyelvet. Ukrajnában is jól kimutatható a csökkenés: 1994-ben még a lakosság 33,9 százaléka volt oroszajkú, tavaly már csak 24,4 százalék.

A balti államokban is erős az orosz nyelv térvesztése, Grúziában pedig 6,4-ről 1 százalékra zsugorodott az oroszul beszélők száma. És csupán egyetlen ország akadt, ahol ellentétes a folyamat, azaz most többen használják az oroszt, mint a Szovjetunió szétesésekor. Ez az egyetlen állam Fehéroroszország, ahol jelenleg tízből heten oroszul társalognak, noha két évtizeddel ezelőtt csak minden második beszélt az említett nyelven.

Hirado.hu, MTI, Kitenkintő

Címkék: , , ,






Back to Top ↑