Cadmus fordítás Cadmus
Szaúd-Arábia

2016. 09. 17.

Emodzsik a szaúdi börtönből: online harcba kezdtek az elnyomott nők

2016. 09. 17.

Ellepték a közösségi médiát az egyenjogúságért harcoló szaúdi nők, akiknek elegük lett abból, hogy a legszigorúbb muszlim szabályokat követő országban ugyanannyi joguk van, mint egy kisgyereknek. De az idő elteltével rájöttek, hogy a legfőbb ellenségük nem a férfi társadalom, hanem maga a szaúdi rendszer, ami ellen csak egy megoldás létezik: a tiltott, online összefogás.

“Nem vagyok más, mint egy elhunyt lélek egy emberi testben. Remélem, a húgomra nem ez a sors vár” – mesélte a CNN amerikai hírügynökségnek egy magát Saranak nevező nő, aki azok közé a fiatal nők közé tartozik, akik a közösségi médián keresztül próbálják megreformálni az egyik legkegyetlenebb, legszigorúbb muszlim szokásokat követő országot, Szaúd-Arábiát.

saudiwoman

Országában minden nőnek tartoznia kell valakihez – ez lehet egy apa, férj, fiútestvér, fiúgyermek. Bárki, aki eléggé férfi ahhoz, hogy eldöntse, hogyan él egy tisztességes muszlim nő.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet még júliusban lépett kapcsolatba több szaúdi nővel, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem csupán a férfi családtagok, hanem maga a rendszer akadályozza meg azt, hogy a nőket teljes jogú emberként kezeljék saját országukban.

Twitteren harcolnak a változásért

A HRW jelentése szerint a nőknek engedélyt kell kérniük “gyámjuktól” az utazáshoz, a házassághoz, legtöbbször ahhoz is, hogy dolgozzanak vagy hogy kórházba menjenek. A nemzetközi figyelmen felbátorodva a szaúdi nők közösségi médiakampányba fogtak, ahol személyes történeteiket osztották meg az elnyomó gyámsági rendszerről. Minden egyes “incidens” végére odabiggyesztették a #TogetherToEndMaleGuardianship – hashtaget, melyből jelige lett.

Szeptemberre a jelige már arabul is megjelent. A szaúdi nők egymás után osztották meg saját elnyomásuk napi történeteit, nem törődve gyámjuk haragjával vagy az üldöztetéssel.

Az egyik nő iszlám ruhába öltözve ezt a kézzel írt üzenetet tartotta maga előtt: “A rabszolgaságnak sok fajtája van. A férfiuralom is ide tartozik”.

Volt olyan, aki útlevelének képe alá írta azt, hogy fogolynak érzi magát saját országában, pedig az az egyetlen bűne, hogy nőnek született Szaúd-Arábiában.

Mint kiderült, a tiltakozó nőket igenis észreveszik – bár korántsem éltetik őket bátorságukért. Az ország legfontosabb vallási hatósága szeptember elején bűnözőknek nevezte a Twitteren aktív szaúdi nőket, akik szerinte megszentségtelenítik a szaúdi és a muzulmán hagyományokat.

Mindenhol mást jelent a börtön

“Az itt élő nők csapdába kerültek, semmit nem tehetnek. Minden attól függ, milyen ember a gyámod. Ha jó ember, akkor hagyja, hogy dolgozni menjél, sőt, még tanulni is elmehetsz – ami elvileg alapjog. Ha nem jó ember, akkor semmit nem lehet csinálni” – mesélte a CNN-nek a névtelenül nyilatkozó szaúdi nő.

Az ő története sok pontban egyezik a HRW jelentésével. Lényegtelen, hogy ő kicsoda, milyen társadalmi-gazdasági helyzetben van, körülbelül annyi jog illeti meg, mint egy kiskorút. Élete első negyedében az édesapja dönt helyette, majd ezt a pozíciót a férje veszi át.

Agresszív, bántalmazó gyámok

Az van a legnehezebb helyzetben, akinek egy agresszív gyám jutott – írja a HRW is. A rendőrségen nem lehet panaszt tenni egy gyám ellen, legtöbb esetben visszaküldik a nőt a családjához, olykor még meg is büntetik. A gyámok a nők életének minden területén dominálnak, ők tudják jóváhagyni az útlevelek meghosszabbítását is, így a menekülés sem jöhet szóba.

Egy Jana nevú szaúdi nő azt mesélte a CNN-nek, hogy ő külföldön tanult jópár évig, de amikor hazautazott a családjához látogatóba, szülei közölték vele, hogy többet nem hagyhatja el az országot, így tanulmányait sem folytathatja. Elkobozták az útlevelét, az iratait, és közölték vele, hogy esélye sincs újból elutazni.

Egy Salma nevű nő – aki épp külföldön küzd menedékstátuszért – azt mondta, hogy soha többé nem akar hazamenni, mert nem érezné magát biztonságban. Elmesélte, hogy a nőket nem veszik komolyan, az idős nőket is óvodásként kezelik.

Apja lenne az egyetlen reménye, ha ő engedékenyebb lenne, akkor csinálhatna értelmes dolgokat, de túl rizikós az egész életét egy személy kezébe helyezni, még akkor is, ha a saját apjáról van szó.

A rendszer az apja oldalán áll, ezért nem lenne érdemes harcba szállni vele. Ő lovagolni és zongorázni szeretett volna, de ez túl obszcén kívánságnak bizonyult a szaúdi konzervatív kultúrában.

Az ő esetében még több ezer kilométeres távből is érezhető a gyámsági rendszer súlya: mikor egy szaúdi nagykövetségen akarta meghosszabbítani az útlevelét, (külföldön!) megtagadták a kérését, mondván, hogy az apja aláírása nélkül nem kérhet ilyet. Salma hazudott az apjának, aki nem tudta, hogy lánya az útlevelével menekültstátuszt akar kérvényezni. Ha tudott volna  valódi tervéről, biztos, hogy megtagadta volna az aláírást – mondta Salma.

saudi2

Mit szólnak a férfiak?

Egy Myriam nevű szaúdi nő azt mesélte, hogy ő elvileg egy “szabadelvű” szaúdi családból származik, apja megengedte neki, hogy egyetemre járjon, és titokban ő is a női egyenjogúságért szurkol:

“Apám nem ért egyet a gyámsági rendszerrel, és gyakran arra kér, hogy szóljak neki, ha nem bánik velem úgy, mint a fiútestvéreimmel, mert akkor változtat a viselkedésén. Tudja, hogy nem helyes az, ahogyan élünk.”

Myriam apja előrehaladott gondolkodását természetesen nem hirdeti. Attól tart, hogy a rendszer bűnbakot csinál belőle, és attól is fél, hogy a közösség ellen fordul.

Más szaúdi nők is azt mesélteék, hogy az apjuk sokkal megengedőbb velük, de a társadalmi kényszer miatt csak otthon ilyen “liberálisak”.

Kirakatreformok

Szaúd-Arábiában kevés reformkísérlet kezdődött az elmúlt években. A múlt évi választás történelmi jelentőségű volt, hiszen egy nő is bejutott a jelöltek közé.

A gyámsági rendszer korlátozza vagy megszünteti a nők emberjogi státuszát – áll a HRW jelentésében, szerintük az ország a 2000-ben elfogadott egyenjogúsági törvényt is botrányos módon likvidálta.

Szaúd-Arábia hazudik a világnak – állítja Jana, aki szerint semmi sem változott meg az országban az elmúlt évek alatt. Szerinte a kisebb kezdeményezések halálra vannak ítélve, a rendszer pedig kirakatreformként használja őket, hogy elhitessék a nemzetközi sajtóval, hogy “Szaúd-Arábiában valami elkezdődött”.

Orientalista.hu – (Hirado.hu,Independent)

Megosztom:

, ,




Back to Top ↑