Ciprus

2017. 09. 02.

Észak-Ciprus: A törökök iszlámizálják az elfoglalt szigetrészt is



A kettészakított szubtrópusi földközi-tengeri szigeten elkezdődött az új tanév. A paradicsomi szépségű, napsütötte Ciprus törökök által megszállt részén található iskolák elkeseredetten küzdenek a kényszer iszlámizáció ellen. Miközben Törökország hatalmas léptekkel távolodik Európától, az egyeduralomra törő Recep Tayyip Erdoğan elnök hosszú karja immár idáig is elér.

A Ciprusi Török Tanárok Szövetsége (Kibris Türk Ögretmenler Sendikasi – KTOS) a tanév elején tiltakozott az Erdoğan által elrendelt kötelező iszlámizáció bevezetése ellen, amely megtörné a hagyományosan szekuláris oktatást a sziget törökök által megszállt részén.

A hivatalos nevén Ciprusi Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz (a megszállt területek tagságának felfüggesztése mellett). Ankara azonban már félreérthetetlenül az iszlám oktatás bevezetését sürgeti a mediterrán sziget általa felügyelt protektorátusában. Ez rányomja bélyegét az elnök által távirányított Ciprusi Török Köztársaság teljes oktatás- és kultúrpolitikájára is.

Ciprust már a kora keresztény időkben megtérítették: Pál apostol Szalamisznál a ciprusi születésű Barnabással együtt lép a szigetre 45-ben. Barnabás később (Márk evangélista társaságában) visszatért a szigetre és Szalamisz első püspöke lett. Őt tekinthetjük a ciprusi ortodox egyház megalapítójának. A hagyomány szerint Barnabás püspök a szigeten, Szalamiszban szenvedett vértanúságot 61-ben.

A török csapatok által 1974 óta megszállva tartott és az egykori nyugat-berlinihez hasonló fallal körülvett nicosiai negyed török neve Lefkoşa. A 13. században a szigeten katolikus székesegyházakat, templomokat és kolostorokat építettek a királyok és a katolikus szerzetesrendek közreműködésével. Közéjük tartozik a nicosiai Szent Szófia gótikus római katolikus katedrális, amely ma Selimiye mecsetként működik, a csodálatos famagustai Szent Miklós katedrális, vagy az Abbaye de la Belle Paix apátság Kerínia közelében.

Ciprus „török zónájában” jelenleg 212 – többségében újonnan épített vagy keresztény templomokból átalakított – mecset áll, és csupán 162 nyilvános iskola. Az amúgyis kevés oktatási intézményből kettőt még a tanév folyamán be kell zárni.

Itt az ideje, hogy „megvédjük a ciprusi törökök nyugati kötődését, és világi intézményeit” – nyilatkozta a Ciprusi Török Tanárok Szövetségének (KTOS) elnöke. A közleményt az isztambuli médiák is átvették.

A 2018-as ciprusi török államháztartás nagyságrendekkel több pénzt fordít a tanulókat fanatizáló Korán iskolákra és a Törökországból ide küldött imámok és szakszemélyzet költségeire, mint a teljes oktatási intézményhálózat fönntartására.

A görög és török etnikum között állandósult feszültségek és összetűzések hatására 1963 végén létrehozzák a türkizkék mediterrán tenger és békés kis öblök övezte Ciprusi Köztársaságot kettéosztó úgynevezett Zöld Vonalat. A tűzszüneti sávtól délre a Ciprusi Köztársaság által felügyelt területek, északra a csak Törökország által elismert, és a sziget 37%-át kitevő Észak-Ciprusi Török Köztársaság nevű bábállam található. A szigetlakók kétharmada görög ciprióta.

1974. július 15-én a görögországi katonai junta által támogatott ciprusi görög Nemzeti Gárda államcsínyt kísérelt meg Makariosz érsek-elnök ellen azért, hogy Ciprust Görögországgal egyesítse. Törökország másnap, július 20-án az 1960-as háromhatalmi egyezményre és a török etnikum védelmére hivatkozva, Bülent Ecevit miniszterelnök utasítására 40 ezer fős inváziós csapatot tett partra Ciprus északi részén és megkezdte a szigetország teljes megszállását. Két nap múlva a török katonák biztosított folyosót nyitottak az északi parttól Nicosiáig. A páratlan szépségű építészeti és kulturális kincsekben gazdag ősi keresztény központ szerepe a 4. századtól fokozatosan erősödött. A 7. században a sziget fővárosa, majd a 11. században érseki székhely lett.

Görögország július 22-én fegyverszünetet kötött Törökországgal. Nicosiát szintén kettéosztották a Zöld Vonal mentén, ami így „országhatárrá” alakult. 1975-ben az északi területeken a ciprusi törökök Rauf Denktaş elnökletével egyoldalúan a mai napig működő saját, önálló közigazgatási egységet alakítottak ki Észak-Ciprusi Szövetségi Állam néven, amelyet Törökország elismer. A mintegy 350 ezer lakosú Észak-Ciprusi Török Köztársaság (Kuzey Kıbrıs Türk Cumhuriyeti) egy nemzetközileg nem elismert állam. A görög cipriótáknak az fáj a legjobban, hogy Törökország Anatóliából szervezetten telepített be törököket Észak-Ciprusba, hogy szándékosan fölszakítsa a szigetország népességének természetes etnikai szövetét.

Az ENSZ-csapatok az elválasztó határvonal középső részét azóta is ellenőrzésük alatt tartják. A Ciprusi Köztársaságot azonban nem ismeri el Törökország. A Zöld Vonal áthalad Nicosián is (törökül Lefkoşa, görögül Lefkoszía), melynek északi fele az Észak-Ciprusi Török Köztársaság területén található. A csillogó fényű ortodox metropolisz mindkét ország fővárosa, ugyanakkor elszomorító, hogy Európa ma már egyetlen katonailag kettészakított városa.

Észak-Ciprus nemzetközi jogilag Ciprus részét képezi, és mint ilyen, elvileg tagja az Európai Uniónak is, de gyakorlatilag minden uniós törvényt hatályon kívül helyeztek Észak-Ciprusban, amelynek tagságát a két ciprusi állam helyzetének rendezéséig felfüggesztették.

CSI Magyarország – Viz Péter 

Címkék: , , , , ,






Back to Top ↑