2024. 09. 14.
Irán új kutatóműholdat bocsátott fel, a Nyugat aggódhat (videó)
2024. 09. 14.
Irán szombaton sikeresen felbocsátott egy új, a védelmi minisztérium által épített kutatási űreszközt.
„A Csamran-1-es nevű műholdat sikeresen pályára állította egy Gaem 100-as típusú hordozórakéta” – jelentette az állami televízió.
Irán évek óta fejleszti űrkutatási tevékenységét, és azt állítja, hogy az békés célú, és megfelel az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának. Az ország az elmúlt két évben tucatnyi műholdat bocsátott fel.
A nyugati országok azonban attól tartanak, hogy ezek a műholdindító rendszerek olyan technológiát tartalmaznak, amely felcserélhető ballisztikus rakétákkal, amelyek képesek nukleáris robbanófej hordozására. Teherán cáfolja ezeket a vádakat, és tagadja, hogy atomfegyverek megszerzésére törekszik.
Az eszköz súlya mintegy 60 kilogramm, és az iráni elektronikai ipar tervezte és építette, amely a védelmi minisztériumhoz tartozik – közölte az állami televízió. Az eszköz hordozórakétáját, a Gaem-100-ast a Forradalmi Gárda, az Iszlám Köztársaság hadserege fejlesztette ki.
A Csamran-1 küldetése ugyanezen forrás szerint „a nagy magasságú orbitális műveletekhez használt hardver- és szoftverrendszerek tesztelése”.
Február végén Irán a Pars 1 nevű képalkotó és távérzékelő műholdat indította a Vosztocsnij orosz indítóbázisról.
Az Egyesült Államok akkor azt hangoztatta, hogy a művelet „az Irán és Oroszország közötti katonai partnerség megerősödésének újabb jele”.
Az Egyesült Államok továbbra is fenyegetésnek tartja Irán űr- és nukleáris programját
Az Egyesült Államok szerint az iráni műholdak fellövése szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával, és felszólította Teheránt, hogy fejezze be a nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas ballisztikus rakétákkal való kísérletezést. Az ezzel kapcsolatos szankciók 2023 októberében jártak le.
Irán korábbi elnöke lassított az ázsiai ország űrprogramján, mert félt a Nyugattal való feszültségek fokozódásától. Ezzel szemben Ebrahim Raiszi, aki májusban helikopter-balesetben halt meg, 2021 után ismét felgyorsította Irán űrprogramját. Maszúd Peszeskján jelenlegi elnök azonban nem közölte a témával kapcsolatos álláspontját.
Az amerikai hírszerzés azonban fenyegetésnek tartja, hogy az iszlám köztársaság a műholdak fellövése után gyorsabban tud majd kifejleszteni interkontinentális ballisztikus rakétákat. Ez utóbbiak alkalmasak nukleáris fegyverek célba juttatására. Teherán folytatja az urándúsítást is, mely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint felhasználható nukleáris fegyverek fejlesztéséhez is.
Ezzel szemben Irán mindig is tagadta, hogy atomfegyverek előállítására törekedne, szimplán űrprogramjához, vagyis polgári célokra használná fel az eddigi urándúsítást. Ehhez képest az amerikai hírszerzés és a NAÜ azt állítja, hogy Teherán már 2003-ra kiterjedt katonai célú nukleáris programmal rendelkezett.
MTI, Index