Iszlám csúcs Isztambulban
2016. 04. 15.
Az Isztambulban rendezett eseményen több mint 30 muzulmán ország vezetője vett részt, köztük a szaúdi király, és az iráni elnök. A terrorizmus elleni harc a fő téma az Iszlám Együttműködés Szervezetének csúcstalálkozóján.
Szaúd-Arábia és Irán több konfliktusban is az egymással szemben álló, egymással harcoló feleket támogatja, és egymást vádolja a terrorizmus támogatásával.
A csúcstalálkozó idejére szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a török nagyvárosban. A terrorizmus mellett az egység megteremtése is téma volt a tanácskozáson. Az elemző szerint ehhez átfogó változások kellenek.
– Változásra van szükség. Ezt pedig csak a demokrácia kiszélesítésével és nagyobb jólét megteremtésével lehet elérni. Az arab világ gazdag erőforrásokkal rendelkezik. Hatalmas mennyiségű olaj- és gázkészlete van. De ezt ki kezeli, ki finomítja és ki készít energiapolitikát? A Nyugat. Ha nem jutunk egyezségre, akkor minden egyes felmerülő problémát a Nyugat előírásai szerint kell majd megoldanunk – mondta Dr. Ragıp Kutay.
A kétnapos csúcson a szíriai és a jemeni háborúkkal is foglalkoznak a muzulmán vezetők, de várhatóan Líbia és a Hegyi-Karabah ügye is napirendre kerül.
– A megbeszélést áthatotta az önbírálat légköre. Szaúd-Arábia és Irán ugyanannál az asztalnál – ez azt mutatja, hogy az iszlám világ legalább a kommunikációs csatornákat igyekszik nyitva tartani .
Képmutatás: Erdogan a terrorizmus elleni összefogást sűrgeti
A terrorizmus elleni egységre hívta szólította fel 56 muszlim ország képviselőjét, köztük mintegy 30 állam- és kormányfőt a török elnök az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) éves tanácskozásán tartott beszédében csütörtökön Isztambulban.
– Ahelyett, hogy másoktól várunk megoldást a muzulmán államokat sújtó terrorizmusra, vagy egyéb válsághelyzetekre, nekünk kell megoldást találni ezekre a problémákra az iszlám államok szövetségében – mondta a török elnök, Recep Tayyip Erdogan.
Recep Tayyip Erdogan arra kérte a muszlim országok vezetőit, hogy a terrorizmus elleni harcban tegyék félre nézeteltéréseiket és fogjanak össze.
Mint fogalmazott: “Az én vallásom nem szunnita és nem is síita, hanem az iszlám. Egymilliárd-hétszázmillió testvéremhez hasonlóan én csak egy muszlim vagyok. A terrorszervezetek a legtöbb kárt az iszlámnak okozzák, ezért sohasem képviselhetik a béke vallását. A terrorizmus elleni küzdelemben miért várjuk mástól a segítséget? Oldjuk meg mi magunk!” – hangsúlyozta Erdogan.
Erdogan vezette Törökország a Szíriában tevékenykedő terrorszervezetekkel kereskedik. Orosz és szír jelentések szerint Ankara kőolajat és műkincset vásárol az Iszlám Államtól, míg az Al-Kaida szír ágát képező Nuszra Frontnak és szövetségeseinek fegyvereket és dzsihadistákat szállít.
Nehéz összefogniuk az iszlám országoknak
Az iszlám országok terrorizmus elleni összefogását, hogy mást-mást tekintenek terrorizmusnak – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet Közel-Kelet-kutatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.
Szalai Mátét azzal kapcsolatban kérdezték, hogy csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök az Iszlám Együttműködés Szervezete isztambuli tanácskozásán arra kérte a muszlim országok vezetőit, a terrorizmus elleni harcban tegyék félre nézeteltéréseiket és fogjanak össze.
A szakértő azt mondta: nem hiszi, hogy az 57 országból álló, összesen másfél milliárd embert képviselő szervezetben közös álláspontot tudnának megfogalmazni a terrorizmus mibenlétéről.
A helyzet bonyolultságára Szalai Máté a szír ellenzéket hozta fel példaként, amelyet Törökország nem tekint terrorszervezetnek, de a szíriai kormány és Irán igen. De a libanoni síita Hezbollah is hasonló helyzetben van: amellett, hogy Irán egyik legfontosabb szövetségese, Szaúd-Arábia és az öböl menti államok az elmúlt hetekben nyilvánították terrorista szervezetnek.
Orientalista.hu – Zenobia (Eruonews,MTI)